Lengyelországot közvetlen fenyegetés érheti – erre figyelmeztetett Wesław Kukula, a Lengyel Hadsereg vezérkari főnöke, akit a Rzeczpospolita idézett. A Jedynka rádióban a tábornok Pete Hegseth, a Pentagon vezetőjének kijelentésére reagált, miszerint a világ helyzete „1939-hez és 1981-hez hasonló”.

Hirdetés

Kukula szerint ez találó analógia:
„Ez egy nagyon jó összehasonlítás, mert ma minden a mi álláspontunktól függ, attól, hogy képesek leszünk-e visszatartani az ellenséget, vagy éppen ellenkezőleg, agresszióra késztetjük-e.”

Kibertámadások és szabotázs: rombolják a bizalmat

A tábornokot arról is kérdezték, mit jelent a Lengyelországot ért sorozatos kibertámadás és szabotázs. Kukula súlyos állítást fogalmazott meg:

„Az ellenség megkezdte a háborúra való felkészülést. Itt egy bizonyos helyzetet teremt, amelynek célja a közvélemény bizalmának aláásása a kormány, az olyan alapvető struktúrák, mint a fegyveres erők és a rendőrség iránt, valamint olyan feltételek megteremtése, amelyek kedveznek a potenciális agressziónak Lengyelország területén.”

A tábornok szerint tehát nem elszigetelt incidensekről van szó, hanem egy átfogó destabilizációs műveletről.

Megsérült a Varsó–Lublin vasútvonal – Tusk szabotázst emleget

November 17-én másodszor sérült meg egy nap alatt a Varsó–Lublin vasútvonal, amely kulcsfontosságú az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius szállítmányok miatt.

Donald Tusk miniszterelnök szerint a rongálás egyértelmű szabotázs:

„El fogjuk kapni a tetteseket, bárkik is legyenek azok.”

A lengyel belügyminisztérium ugyanakkor óvatosabb álláspontot képviselt. Karolina Galecka szóvivő így nyilatkozott:
„Jelenleg nincs ok feltételezni, hogy harmadik felek szándékos cselekménye állna a háttérben.”

Sorozatos letartóztatások: titkosszolgálati háttér?

Tusk októberben jelentette be, hogy nyolc embert tartóztattak le szabotázsakciók előkészítése miatt. A kormány többször közölte, hogy külföldi titkosszolgálatok – elsősorban Oroszország – állhatnak a háttérben. A vádak szerint orosz operátorok ukrán és belorusz állampolgárokat is felhasználhattak a műveletekhez.

A gyanúsítottak állítólag kulcsinfrastruktúrákat, logisztikai útvonalakat és kommunikációs rendszereket próbáltak megzavarni.

Moszkva tagad, provokációnak nevezi a lengyel állításokat

Az orosz fél határozottan visszautasítja Lengyelország vádjait. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy reagált:

– a kijelentések „bizonyíték nélküli” állítások
– a vádak „provokatívak”
– Oroszország soha nem avatkozik be más államok belügyeibe
– Moszkva „nem jelent fenyegetést Európára” és „nem kíván háborút a NATO-val”

A lengyel vezérkari főnök mondatai – miszerint „az ellenség megkezdte a háborúra való felkészülést” – új szintre emelik az európai biztonságról folyó vitát. A szabotázsakciók, a logisztikai útvonalak elleni támadások és a kölcsönös vádak egyre nagyobb bizonytalanságot keltenek a térségben.