Lenin igen, AfD nem

A nyugati világon végigsöprő szobordöntögetési hullám láttán Beatrix von Storch, az AfD német szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselője a párt ifjúsági szervezetével, a Fiatal Alternatívával (JA) közösen ellenakciót szervezett: fekete szemeteszsákot húzott rá, majd ragasztószalaggal körbetekerte Marx Károly egyik berlini köztéri szobrát, hogy felhívja a figyelmet arra „az őrületre, ami a nyugati világban a szemünk láttára tör utat magának”. Beatrix von Storch az akcióval arra az élesedő kultúrkampfra utalt, amely a rasszizmus elleni tiltakozás jegyében a Black Lives Matter (A Fekete Élet Számít) és a német gyökerű szélsőbaloldali Antifa ténykedése nyomán szobordöntögetési hullámba és véres utcai zavargásokba torkollott a nyugati vi­lágban.

Beatrix von Storch Marx-idézetekkel támasztotta alá, hogy a XX. századi totalitárius rendszerek fő ideológusa maga is rasszista és antiszemita volt. Szerinte ezt a rasszizmusvitát, ami a nyugati világban vandalizmussá és szobordöntögetéssé fajult, Marxszal kellene kezdeni, akinek a nevét az előbbiek ellenére ma is több mint ötszáz utca és 52 tér viseli Németországban. Ez álszent és képmutató, tette hozzá. „Ezek a szélsőbaloldali szervezetek valójában nem a rasszizmus, hanem a mi kultúránk ellen harcolnak. Mi viszont meg akarjuk őrizni a kultúránkat” – szögezte le.

Az akciót videóra vették, majd eltávolították a szoborról a szemeteszsákokat, rendet hagyva maguk után. Ezzel üzenve, hogy bár nem értenek egyet Marxszal, és határozottan tiltakoznak a kommunista ideológia vezéralakjáról elnevezett utcák és terek, illetve az őt ábrázoló köztéri szobrok ellen, mégsem nyúlnak a vandál erőszak eszközeihez, és nem állnak be a rongálók, a szobordöntögetők sorába.

Másnap jött a megdöbbentő hír: az államvédelem nyomozást indított Beatrix von Storch ellen. A gyanú szerint a szervezők megsértették a gyülekezési jogot, mert az akciót előzetesen nem jelentették be a rendőrségen. A nyomozás megindítására reagálva az AfD-s politikus mélységes felháborodásának adott hangot:

– Az, hogy ma egy Marx-kritika az állam veszélyeztetésének minősül, a SED utódpártja (Német Szocialista Egységpárt, az NDK hírhedt kommunista pártja) és a radikális baloldal növekvő befolyását mutatja – mondta Beatrix von Storch a DPA német hírügynökségnek.

Németországban nem divat Marxot kritizálni. Igaz, dicsérni sem szokás. Nem beszélnek róla, afféle tabu, pedig Marx-emlékművek szép számmal vannak az országban. Nem csak régiek, már újak is. Berlinben, Odera-Frankfurtban, Chemnitzben (ez az egykori Karl-Marx-Stadt), Fürs­ten­wal­dé­ban, Lip­csében, Neu­bran­den­burg­ban és Kölnben is áll egy-egy szobor. A legújabbat két éve avatták fel Marx szülővárosában, Trierben.

Ahogy a Marx-szobrok száma nő, úgy növekszik az NDK-utódpárt, a Die Linke (Baloldal) befolyása is. Az önkormányzatokon kívül jelenleg már három tartományban kormányoz vörös–vörös–zöld (Linke–SPD–Grüne) koalíció: Berlinben 2016, Brémában 2019 óta, Türingiában pedig már a második ciklusát kezdte meg a Bodo Ramelow (Die Linke) vezette baloldali kormány. (A türingiai választás körülményeiről a Demokrata részletesen beszámolt.)

A marxista ideológia feltartóztathatatlanul terjed, az embernek az a benyomása, hogy Németország már csak a retorika szintjén tesz egyenlőségjelet a totalitárius rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus közé. Mert miközben kitartó küzdelmet folytat a náci eszmék térhódítása ellen, a kommunista diktatúra ideológiáját, a marxizmus–leninizmust nemhogy nem tiltja, de tűri, és már nem sok hiányzik ahhoz, hogy támogassa is. Ha efelől kétségeink támadnának, jó, ha felidézzük, hogy pár hete Gelsenkirchenben egy Lenin-szobrot is felavattak annak ellenére, hogy az Észak-Rajna–Vesztfália tartományban fekvő járási jogú város vezetése meg akarta akadályozni a felavatását. 

A városvezetés építési stopot rendelt el az ugyanazon a telken álló műemlék épület védelme miatt, arra hivatkozva, hogy a több mint két méter magas emlékmű zavarja a városképet. A vitából per lett. A városvezetés a bíróság előtt azzal érvelt, hogy az MLPD (Németország Marxista–Leninista Pártja) nincs birtokában a szoborállításhoz szükséges műemlékvédelmi engedélynek. Ám a münsteri Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jogerősen döntött: helybenhagyta a szélsőbaloldali MLPD szoborállítási kérelmét. Az ítélet szerint ugyanis a szobor mérete nem zavarja a kilátást…

Így került a XX. század egyik leghírhedtebb kommunista vezérének, a tömeggyilkos Vlagyimir Iljicsnek az öntöttvas szobra a párt székháza elé, a közterületre, a műemlék épület elé. Gelsenkirchen-West kerületi képviselete határozatban tiltakozott a szoboravatás ellen. Egyhangúlag leszögezték, hogy „a kommunista vezér az erőszak, az elnyomás a terror és a borzalmas szenvedés híve, ami nem egyeztethető össze Németország demokratikus berendezkedésével”.

Erre a marxista–leninista párt elnöke, Gabi Fechtner közleményben reagált: világtörténelmi jelentőségű gondolkodónak és úttörőnek nevezte Lenint, aki a tömegek szabadságáért és a demokráciáért küzdött. Az avatóünnepségen vörös zászlók lobogtak, egy hatalmas plakát pedig azt üzente: „Ne adj esélyt az antikommunistáknak!” Gabi Fechtner pártelnök lelkesítő beszédet tartott. Szerinte elmúltak azok az idők, hogy „rasszistáknak, antiszemitáknak, fasisztáknak és a múlt hasonló kísérteteinek állítsunk emlékművet.”

A közigazgatási bíróság ítéletével szemben fellebbezésnek helye nincs. A gelsenkircheni városvezetés mindössze annyit tudott tenni, hogy online videóprojektet indított #keinplatzfuerlenin, azaz nincs helye Leninnek címen. Kiállítást is berendeztek a szomszédos kastélyban, amely a kommunizmus történetét mutatja be. Nem kizárt azonban, hogy a szándék a visszájára fordul, és hamarosan látogatók ezrei zarándokolnak el a „gelsenkircheni Vörös térre”, leróni tiszteletüket Vlagyimir Iljics előtt. 

Ehhez képest Julian Reichelt, az egyik legnagyobb német lap, a Bild főszerkesztője bejelentette, hogy az újságban ezentúl nem biztosítanak „tradicionális interjúlehetőséget” a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt tagjainak. „Nem adunk nekik lehetőséget arra, hogy reklámozzák magukat. Nálunk nem fog megjelenni hagyományos interjú az AfD-vel” – mondta a Quotenmeter nevű internetes portálnak, hozzátéve, hogy véleménye szerint Németországban nem illene a Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) vagy a Bajor Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra elhelyezkedő pártnak léteznie.

Mindez azután történt, hogy a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal nemrégiben azt hozta nyilvánosságra, hogy az AfD-nek nagyjából hétezer tagját vették fel egy, a jobboldali szélsőségeseket összegyűjtő listájukra, és a hivatal vezetője, Thomas Haldenwang arra is utalást tett, hogy az AfD-t szélsőséges szervezetként vehetik nyilvántartásba.