Lesz brit-uniós megállapodás
Lesz vámmegállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brexit után.
A brit üzleti minisztérium vezetője szerint lesz vámmegállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése után.
A brit üzleti minisztérium vezetője szerint lesz vámmegállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése után.
Greg Clark a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva alig burkolt figyelmeztetést intézett a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas, az unióval fenntartandó bármiféle szoros vámpartnerség lehetőségét elvető Brexit-táborának képviselőihez is, mondván: a japán Toyota autógyár két nagy-britanniai üzemében 3500-an dolgoznak, és a cég éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen a következő európai gyára. Clark szerint a japán autóipari óriás dönthet úgy is, hogy az új üzemet Nagy-Britannia helyett „a kontinensre” telepíti.
A miniszter hangsúlyozta: a Toyota brit termelőüzemeibe a felhasznált részegységek fele európai beszállítóktól érkezik a nap 24 órájában, éppen az adott termelési folyamatnak megfelelő pillanatban, és ez a termelési modell nem tesz lehetővé még kétórás beszállítói késést sem.
Ugyanerre a brit gazdaságban jelenlévő más nagy autógyártók is felhívták már a kormány figyelmét.
A londoni alsóház üzleti, energiaügyi és iparstratégiai bizottságának (BEIS) nemrégiben tartott meghallgatásán a Honda brit érdekeltségeinek szakértői elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket szállító kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.
A Honda szakértői szerint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 300 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A több más brit iparág által is régóta hangoztatott hasonló kockázatok gyökere az, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
E tervet azonban egyre hevesebb belpolitikai vita övezi. Theresa May miniszterelnök és Philip Hammond pénzügyminiszter hajlana a vámpartnerség valamilyen formájának fenntartására az EU-val, a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának képviselői azonban legutóbb épp a héten követelték a kormányfőhöz intézett 30 oldalas közös levelükben bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését.
Az üzleti ügyek minisztere a vasárnapi BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette: a brit kormány és személyesen Theresa May többször hangoztatott, a brit üzleti szektorral is egyértelműen ismertetett álláspontja az, hogy lesz vámmegállapodás az Európai Unióval, annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelemben a brit EU-tagság megszűnése után is a lehető legkisebb „súrlódások” legyenek.
Greg Clark szerint ezt „bármilyen lehetséges módon” biztosítani kell.
Az üzleti miniszter szerint az EU-val létrehozandó új vámpartnerségi viszonyrendszernek három követelményt kell teljesítenie: a minimálisra kell szorítania a kereskedelmet akadályozó adminisztratív súrlódásokat, lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a saját jogán is köthessen kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat más országokkal, és biztosítania kell, hogy el lehessen kerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság jelenleg teljesen nyitott határán, amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
(MTI)
