Letöltendő szabadságvesztésre ítélték Nicolas Sarkozyt

Az ügyészség szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását „teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől. Arra nincs bizonyíték, hogy Nicolas Sarkozy tudott a kettős könyvelésről, de a gyanú szerint a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri írásos figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire.

A volt elnököt első fokon 2021. szeptember 30-án egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte az ügyben a párizsi büntetőbíróság. A másodfokú ítéletben megerősítették Nicolas Sarkozy bűnösségét, de a büntetésen enyhítettek. Az ítélethirdetéskor a bírónő jelezte: a letöltendő börtönbüntetés kiváltható elektromos nyomkövető viselésével.

Az egykori államfő ügyvédje bejelentette: fellebbeznek a semmítőszéken az ítélet ellen.

Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkorra már bizonyított túlköltekezését – közel 43 millió eurót az engedélyezett 22,5 millió euróval szemben -, a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsították meg, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.

A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezet miatt ítélték el első fokon, s valamennyien letöltendő, két és három év közötti börtönbüntetést kaptak. Közülük kilencen fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen, és vettek részt Nicolas Sarkozyvel együtt a 2023. november 8. és december 7. között tartott fellebbviteli perben.

Nicolas Sarkozy az elsőfokú és a másodfokú perben is elismerte a politikai felelősségét, de „határozottan tagadta büntetőjogi felelősségét” a túlköltekezésben, és azt, hogy szándékos csalás történt. A vádirat ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az exelnök volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás későbbi győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.