Liberális jelöltek
Ember legyen a talpán, aki könnyedén képes követni, ki mindenki kapcsolódott már be a 2008-as amerikai elnökjelöltségért folyó küzdelembe. Míg a Rasmussen Report legutóbbi felmérései azt mutatják, a republikánusok legesélyesebb jelöltje, New York városának korábbi polgármestere, Rudolph Giuliani egyelőre az összes baloldali aspiránssal szemben vezet, ez láthatóan nem szegi kedvét a demokratáknak. Miután nemrégiben a korábbi elnök felesége, Hillary Clinton is bejelentette indulási szándékát, ideje számba venni, kik küzdenek majd egymással az előválasztásokon a politikai paletta baloldalán.
A demokrata szavazók között Barack Obama felbukkanásáig egyértelműen Hillary Clinton volt a legnépszerűbb, de az illinoisi szenátorversenyben való indulása bizony felkavarta az állóvizet. A mindössze 45 éves politikus édesapja kenyai bevándorló volt, s viszonylag rövid házasság után elvált feleségétől, hogy később visszatérjen szülőhazájába. Miután szülei meghaltak, Obama 1995-ben megjelentette Apám álmai című memoárját, amelyben elsősorban arról ír, milyen érzés volt édesanyja fehér, középosztálybéli családjában felnőni. A híres Columbia Főiskolán politikatudományokat hallgatott, majd a Harvard jogi karán tanult. 1996-ban Illinois állam szenátusának tagjává választották, később az egészségügyi és szociális bizottság elnöke lett. 2000-ben elveszítette a kongresszusi jelöltségért folyó küzdelmet Bobby Rushsal szemben, 2004-ben pedig elindult a Peter Fitzgerald által hátrahagyott, megüresedett kongresszusi helyért, s a március 13-án tartott demokratapárti előválasztáson meggyőző, 52 százalékos fölénnyel nyert. A kampány során a korábban befutott republikánus jelölt egy gyermekelhelyezési botrány miatt lemondani kényszerült, s a választások előtt mindössze három hónappal a jobboldalnak új jelöltet kellett állítania. Novemberben aztán Obama a szavazatok 70 százalékát szerezte meg a republikánus Alan Keyes 27 százalékával szemben, így könnyedén bekerült a szenátusba. A 2008-as elnökjelöltségért folyó kampányához olyan ismert személyiségek ajánlották fel segítségüket, mint a televíziós műsorvezető Oprah Winfrey és a színész George Clooney. Az 59 éves Hillary Clintonról hónapokon át egyértelmű demokratapárti befutóként beszéltek. New York állam szenátoráról már férje elnöksége idején is úgy tartották, befolyása jóval erősebb, mint egy First Ladytől megszokott: sokan ilyen szempontból Eleanor Roosevelthez hasonlítják. Bár massachusetsi főiskolai évei alatt még a republikánusok felé húzott, Martin Luther King, Jr. halála után politikai nézetei közelebb kerültek az amerikai liberálisokéhoz; olyannyira, hogy be is lépett a Demokrata Pártba. 1972-ben már a párt elnökjelöltje, George McGovern kampánycsapatának tagja volt, 1975-ben pedig összeházasodott Bill Clintonnal, aki 1978-tól tizenkét éven át Arkansas állam kormányzója volt. Miután 1992-ben férje sikerrel járt az elnökválasztáson, alig telt el egy rövid idő, s az elnök által javasolt egészségügyi programot már legtöbben csak „Hillarycare”-nek nevezték, jelezve ezzel a First Lady nem elhanyagolható erejét. Hillary Clinton sok kritikát kapott amiatt, hogy aktív tanácsadói szerepet vállalt elnök férje mellett. Amikor 1998-ban kirobbant a Lewinsky-botrány, a First Lady a hírkeltést „jobboldali összeesküvésnek” nevezte, s azután is kitartott házassága mellett, hogy férje bevallotta, mit tett ő és a Fehér Ház-i gyakornok. A Clinton família akkor vásárolt házat egy New York városától északra fekvő településen, amikor az asszony elhatározta, indul az állam szenátori címéért. Hosszú ideig úgy tűnt, Rudy Giuliani lesz az ellenfele, azonban a polgármester prosztatarák miatt visszavonult a megmérettetéstől. Clinton a republikánusok kevéssé ismert jelöltjét, Rick Laziót verte meg, s lett az amerikai történelem első First Ladyje, akit képviselővé választottak. 2006-ban New York államban ismét nem indult egyetlen valóban ismert republikánus jelölt sem, s Clintont a szavazatok 67 százalékával újra szenátorrá választották. Az asszonyt mind a Forbes, mind a Time magazinok a világ legbefolyásosabb személyiségei közé választották. Jelen pillanatban úgy tűnik, az elnökjelöltségért folyó küzdelem a demokraták soraiban mindenképpen Clinton és Obama között dől majd el; bár emlékezhetünk, hogy az 2000-es elnökválasztás előtt George W. Bush is viszonylag későn került képbe. A demokratáknál azonban jelenleg is többen mérettetnék meg magukat 2008 novemberének elején: Bill Richardson, New Mexico állam kormányzója, aki elnöke volt annak a 2004-es demokrata gyűlésnek, amely John Kerryt nevezte meg elnökjelöltnek; John Edwards volt North Carolina-i szenátor, aki két éve Kerry alelnökjelöltje volt; Dennis Kucinich, aki Ohio államból jutott a képviselőházba; és Tom Vilsack, Iowa állam negyvenedik szenátora. Rajtuk kívül fontolgatják a megmérettetést többek közt Joe Biden Delaware-i és Chris Dodd connecticuti szenátorok, sőt a korábban csúfos vereséget szenvedett John Kerry is.