Liberálisnak lenni nem könnyű
Alig múlik el úgy hét, hogy J. K. Rowling nevét ne akarnák kitörölni a nyugati társadalmak tudatából a tolerancia élharcosai. A Harry Potter-sorozat világhírű, vállaltan liberális írónője saját bőrén tapasztalta meg az eltörlés kultúrájának (cancel culture) természetét. De hogyan gyalulta le őt a progresszív úthenger, és hogyan került a „haladó” ideológiák mesterlövészeinek célkeresztjébe az angol szerző életműve?
Az elmúlt hónapban erősen aktivizálta magát a PC-kommandó Rowling-egysége. Az US Quidditch szervezet és a Major League Quidditch egyesület például bejelentette, hogy átnevezi a Harry Potter által inspirált sportot, a kviddicset J. K. Rowling „transzellenes” álláspontja miatt. Hasonló okokból kereszteltek át egy korábban az írónő nevét viselő iskolaépületet egy brit gimnáziumban, a Boswells Schoolban. A Netflix pedig kihagyta az írónőt a Harry Potter sorozat húszéves évfordulója alkalmából készített Visszatérés Roxfortba című filmből. A pálmát azonban a The Guardian lap vitte el, amely törölte az év embere szavazását, amikor kiderült, hogy azon Rowling áll nyerésre.
Vajon miért szúrja a tolerancia felkent híveinek szemét a szerző?
Harcban a biológiával
A történet 2019-re nyúlik vissza, amikor egy Maya Forstater nevű kutatót elbocsátottak állásából, a Globális Fejlesztési Központból (Centre for Global Development), miután belső vitákban többször is leszögezte, hogy az emberek nem változtathatják meg a születési nemüket. J. K. Rowling ezt nem hagyta szó nélkül: #IstandWithMaya (kiállok Maya mellett) hashstaggel ellátott Twitter-bejegyzésében felháborodásának adott hangot. Üzenete heves indulatokat váltott ki, sokan „transzfóbnak” bélyegezték az írónőt, és a világ számos LMBTQ-aktivistája és szervezete felemelte ellene szavát.
Az egyik legbefolyásosabb, magát médiafelügyelő szervként azonosító amerikai LMBTQ-lobbicsoport, a GLAAD (Gays and Lesbian Alliance Against Defamation, azaz Meleg és Leszbikus Rágalmazásellenes Szövetség) is elítélte Rowlingot, és nyomatékosan felszólította, hogy találkozzon transzaktivistákkal és tájékozódjon a témában. A szerző ezt visszautasította.
2020 nyarán Rowling újra posztolt transztémában: egy cikkben szereplő szókapcsolaton kezdett el viccelődni, szerinte ugyanis „az emberek, akik menstruálnak” kifejezést egyszerűbben is meg lehet fogalmazni, például úgy, hogy „a nők, akik menstruálnak”. A transzlavina újból megindult, a GLAAD egyenesen lebeszélte volna követőit a Harry Potter-könyvek olvasásáról, mire Rowling posztok sorában kezdte fejtegetni: az, hogy szerinte a születési nemnek vannak megélt következményei, még nem jelenti azt, hogy gyűlölné a transzszemélyeket.
Az írónő botrányt kirobbantó bejegyzését megfejelte egy hosszú esszével is, amelyben többek között leírta: „Szeretném, ha a transznők biztonságban érezhetnék magukat, de azt nem szeretném, ha a született nők kevésbé lennének biztonságban. Ha a mosdókba és öltözőkbe olyan férfiak is bejöhetnek, akik nőnek érzik magukat […] akkor valójában ezek a helyiségek minden férfi előtt nyitva vannak.” Írásában aggodalmának is hangot adott, amiért sokak szerint meg kellene könnyíteni a nemváltáshoz szükséges lépéseket, holott egyes kutatások szerint a nemi diszfóriát a fiatalok 60-90 százaléka idővel kinövi.
Az írónő bűnlajstroma azonban nem ért itt véget. Tavaly év végén azon fakadt ki, hogy a skót hatóságok nőként regisztráltak egy magát transznemű nőként azonosító erőszaktevőt. „A háború béke. A szabadság rabszolgaság. A tudatlanság erő. A pénisszel rendelkező egyén, aki megerőszakolt téged, pedig egy nő” – írta. A magát feministának valló Rowling azt is kifejtette, azzal, hogy megengedjük a férfiaknak, hogy nők legyenek, különösen hogy nőként versenyezzenek egyes sportágakban és azt állítsák, hogy a nem „társadalmi konstrukció”, zárójelbe tesszük a feminizmus vívmányait.
Retorziók
A balliberális gondolkodású Rowling egyébként a mai napig a tolerancia és az elfogadás szószólója, sőt az LMBTQ-közösség kiemelt támogatója. Azonban a kánonból való kibeszélés, a születési nemek létezésnek nyilvános elismerése okán rövid időn belül a TERF-ek, azaz a „transzkirekesztő” radikális feministák közé sorolta az LMBTQ-lobbi.
Nem csak a Twitter-kommentelők és a melegszervezetek hangadói kritizálták akkor Rowling „botrányos” szavait. Egész Hollywood felhördült, és sorra jelentek meg az elítélő nyilatkozatok. Így Daniel Radcliffe, a Harry Potter-filmek főszereplője, aki szerint a transznők is nők, és ha mást állítunk, azzal tagadjuk a transzemberek „identitását és méltóságát”. A Hermionét alakító, való életben transzaktivista Emma Watson is állást foglalt a transznemű közösség mellett. Megszólalt Eddie Redmayne is, aki Rowling Legendás állatok és megfigyelésük című könyvének filmváltozatában szerepelt, mint ahogy a Harry Potter-filmek forgalmazója, a Warner Bros. is kiadott egy kötelező toleranciaközleményt.
Ám az eltörlés kultúrája nem állt meg az elhatárolódó közleményeknél. Tavaly transzaktivisták egy csoportja szándékosan úgy fényképezte le magát Rowling házánál, hogy annak lakcíme is kivehető legyen a képen. Az írónő, akinek ezek után rendőrök védték otthonát, elmondta, annyi halálos fenyegetést kapott, hogy kitapétázhatná velük a házat.
Harry is rasszista
Rowling nem csak a transzneműek által sérelmezett „véleménybűnözés” miatt került a liberálisok célkeresztjébe. Az elsősorban fiatalokat célzó progresszív ideológia képviselői jó ideje próbálnak rátelepedni az írónő világhírű ifjúsági regényeire, és tematizálni őket.
A Harry Potter-univerzumban a rasszizmus allegóriájaként fontos szerepet kap a varázslók származása, vérüknek tisztasága, ám a woke-élharcosoknak ez sem elég. Évek óta vádolják a regényt rasszizmussal, azt állítva, hogy sztereotip módon ábrázolja a társadalmilag alacsonyabb rendű mágikus osztályokat és fajokat, megszilárdítva az olvasók előítéleteit. Például az, hogy a koboldok alacsonyak, hosszú orruk van és kapzsik, sokak szerint azt jelenti, „zsidósak”. A karakterábrázolás mellett persze a faji és szexuális irányultsággal kapcsolatos aggodalmak is a felszínre törtek.
Harry Potter legújabb filmjéből kiderült, hogy a főgonosz Voldemort nagyúr kígyója eredetileg egy ázsiai nő volt, ami újfent felkavarta az érzékeny lelkű liberálisokat. Arról persze megfeledkeznek, hogy a negatív szereplők többsége fehér és heteroszexuális.
Sokan azt is felrótták Rowlingnak, hogy eredeti hét Harry Potter-könyvében nincs olyan szereplő, aki melegnek, biszexuálisnak, transzneműnek azonosítaná magát. Hallva az idők szavát, Rowling azzal védekezett, hogy a Potter-regényekben ez ugyan nem kapott hangsúlyt, de ő a Roxfort varázslóiskola igazgatóját, Dumbledore professzor karakterét melegnek képzelte el. Később arról is beszélt, hogy Dumbledore és majdani riválisa, Grindelwald között elképesztően intenzív szerelmi kapcsolat volt, utalva annak „vélhetően” szexuális dimenziójára is, azonban erre utaló jelenetek nem készültek.
A melegvonat tovább zakatolt, sok rajongó ugyanis felháborodott, miután a Legendás állatok: Grindelwald bűntetteinek rendezője, David Yates kijelentette, hogy a fiatalabb Dumbledore karaktere nem lesz „kifejezetten meleg” a Rowling által írt, a film hamarosan mozikba kerülő folytatásában.
Rowling legújabb, Robert Galbraith írói álnéven jegyzett Zavaros vér című regényének főszereplője egy „cisznemű” (magyarul önmagával azonos, normális) férfi, aki nőnek öltözve zsákmányolja ki áldozatait. Rowling azzal védekezett, hogy krimije sorozatgyilkosát, Denis Creedet egy valódi gyilkosról mintázta. Ez azonban nem hatotta meg a liberálisokat, és a The Guardian értesülése szerint világszerte számos könyvesbolt jelentette be, hogy a könyv szerzőjének „transzfóbiája” miatt nem árusítja többé műveit.
Az írónő, akinek regényein generációk nőttek fel, úgy tűnik, sokáig téma lesz a woke-progresszió felkent harcosainak köreiben. Rowling esete kiválóan rámutat arra, hogy a liberális kánonból való enyhe kiszólás is bőven elég alapot ad nevének és munkásságának köztudatból való kitörlésére.
