Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis
Gitanas Nauseda litván államfõ (j) Gediminas litván nagyfejedelem rendjének legmagasabb fokozatával, a nagykereszttel tünteti ki Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét a vilniusi elnöki palotában 2025. február 9-én.
Hirdetés

Nemzetközi emberi jogi szervezetek rettenetesnek, illetve aggasztónak nevezték a lépést.

A litván parlament tavaly júliusban szavazta meg a kazettás bombákra vonatkozó egyezményből való kilépést, de Vilniusnak a hatályba lépéshez hat hónapot kellett várnia, miután benyújtotta a vonatkozó dokumentumot az ENSZ-nek.

Litvánia az első ország, amely kilép a 2008-ban elfogadott egyezményből, és az első európai uniós tagállam, amely kilép egy nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződésből.

Sem Oroszország, sem Ukrajna nem részese ennek az egyezményeknek, és mindketten vetettek be kazettás bombákat.

Korábban írtuk

A 112 állam és 12 más aláíró által elfogadott egyezmény tiltja a kazettás bombák bevetését, szállítását, gyártását és tárolását. Ezeket a fegyvereket repülőgépekről vagy tüzérségi eszközökkel lehet célba juttatni, a levegőben robbannak fel, és a bennük lévő lövedékek nagy területen szétszóródnak.

A 2,8 milliós lélekszámú, korábban a Szovjetunió által bekebelezett balti állam jelezte azt is, hogy ki akar lépni a taposóaknák tilalmát elrendelő nemzetközi egyezményből is. Az intézkedést a hadsereg és a védelmi minisztérium támogatja, a kormány egyelőre felfüggesztette a döntést a térségbeli szövetségesek esetleges hasonló intézkedéseire várva.

A taposóaknákról szóló szerződést 1997-ben fogadták el, és jelenleg 164 állam a részese.