Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztérium (DExEU) által csütörtökön nyilvánosságra hozott 104 oldalas dokumentum azoknak az indítványoknak a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai a brit kormányfők vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott múlt pénteki kihelyezett kormányülésen fogadtak el az unióval fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.

A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus tory frakciónak a frontembere hétfőn le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és ugyanaznap távozott a DExEU-tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket.

A csütörtökön ismertetett részletes javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú kereskedelmi forgalom a fizikai árucikkek esetében. 

Az ennek érdekében kialakítandó szabadkereskedelmi térség a dokumentum szerint megvédené az Egyesült Királyság és az Európai Unió között az elmúlt négy évtizedben kifejlődött, egyedülálló mértékben integrálódott beszállítói hálózatrendszert, amely biztosítja, hogy a nagy-britanniai ipari vállalatok fenntarthassák a mindenkori gyártási ciklushoz mindig épp időben, vagyis hosszabb raktározási kényszer nélkül érkező részegységek áramlását a határokon át.

Azzal, hogy e kitétel bekerült a javaslatcsomagba, a brit kormány az üzleti szektor legtöbbször és legerőteljesebben hangoztatott követelésének tett eleget.

A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház nemrégiben tartott meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.

A Honda szakértői szerint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 310 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.

Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője ugyanezen az alsóházi meghallgatáson elmondta: az HMRC becslése szerint a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése. Mivel évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira, ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó – éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő – importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd font (csaknem 4800 milliárd forint) pótlólagos költséggel terhelné az EU-val folytatott brit kereskedelmet.

A brit kormány csütörtökön közzétett javaslatcsomagja szerint azonban az indítványban szereplő szabadkereskedelmi térség létrehozása szükségtelenné teszi a vámellenőrzéseket a határon, és az üzleti vállalkozásoknak így nem kell költséges vámáru-nyilatkozatokat kitölteniük.

A dokumentumot üdvözölték a brit ipari szektor szakmai szervezetei.

A londoni City pénzügyi központját irányító City of London Corporation csütörtöki állásfoglalása szerint ugyanakkor a terv „igazi csapás” a pénzügyi szolgáltatási szektorra, mivel a kormány a dokumentumban nyíltan elismeri, hogy a szolgáltatások – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat – kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához.

A dokumentumban szerepel az is, hogy a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével, mivel ez szorosan kötődik az EU egységes belső piacához, amelyből az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével kilép.