Hirdetés

Sefcovic tájékoztatása szerint a két fél közötti kereskedelmi megállapodás létrejöttének érdekében folytatott tárgyalások haladásáért felelős vegyesbizottság brüsszeli ülésén elvi megállapodás jött létre, amely az Egyesült Királyság uniós kilépését szabályozó Brexit-megállapodás, különös tekintettel az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtására összpontosít.

A vegyesbizottság uniós és brit vezetőjének erről kiadott közös nyilatkozata szerint a megállapodás egyebek mellett az élelmiszerek és a gyógyszerek határokon történő átszállításakor végzett ellenőrzésre, valamint az exportnyilatkozatok kölcsönös elfogadására vonatkozik. Hozzátették: tisztázni kell az állami támogatásoknak a jegyzőkönyv értelmében történő alkalmazását is.

„Tekintettel ezekre a kölcsönösen elfogadott megoldásokra, az Egyesült Királyság visszavonja a brit belső piaci törvényjavaslatának vonatkozó pontjait, és nem vezet be hasonló rendelkezéseket az adótörvényébe” – fogalmazott a Maros Sefcovic, brit részről pedig Michael Gove, a kormány munkáját összehangoló kabinetiroda vezetője jegyezte közös nyilatkozat.

Az unió korábban élesen bírálta a szeptember elején bemutatott brit törvénytervezet, véleménye szerint ugyanis annak elfogadása súlyosan sértené a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás azon fejezeteiben foglaltakat, amelyek célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország között hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása. A tervezetet érintően az Európai Bizottság október elején kötelezettségszegési eljárást is indított az Egyesült Királysággal szemben.

Korábban írtuk

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden este közzétett Twitter-üzenetében arról tájékozatott, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán Brüsszelbe utazik, hogy személyesen folytasson megbeszélést az uniós bizottság illetékeseivel.

„Folytatjuk a partnerségi megállapodásról szóló megbeszélésünket” – írta von der Leyen arra utalva, hogy hétfő este – két napon belül immár másodszor – másfél órás telefonbeszélgetést tartott a brit kormányfővel. A megbeszélésről kiadott közös közlemény szerint elsősorban azért, hogy „leltárt vegyenek fel” a majdani viszonyrendszerről folyó tárgyalásokról.

David Frost brit főtárgyaló küldöttségével együtt vasárnaptól Brüsszelben folytat megbeszéléseket, mivel a múlt héten Londonban tartott tárgyalási fordulón sem jött létre megállapodás a három kritikus jelentőségű vitatott területen, az egyenlő versenyfeltételek, a megállapodás betartatásának módozatai és a halászat szabályozásának ügyében.

Michael Roth, az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország uniós ügyekért felelős államminisztere – aki az európai ügyek tanácsának sajtótájékoztatójára Berlinből jelentkezett be – közölte: ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és fenntartható kereskedelmi megállapodás szülessen, elsősorban a brit kormány politikai akaratára van szükség. Szavai szerint az Egyesült Királysággal tervezett jövőbeni kapcsolatok a bizalomra épülnek, és „jelen pillanatban éppen ez a bizalom forog kockán”.

Az államminiszter felszólította a brit kormányt, hogy tartsa magát keddi ígéretéhez, és vonja vissza a törvényjavaslat legvitatottabb pontjait. Megerősítette, hogy az uniós tagállamok támogatják Michel Barnier uniós főtárgyaló mandátumát.

Roth arról az álláspontjáról is beszélt, hogy felelőtlenség lenne tovább késleltetni a koronavírus-járvány okozta gazdasági újjáépítést segítő helyreállítási alapból származó források elosztását, ami – szavai szerint – számos EU-tagállam számára alapvető segítséget jelent. Hangsúlyozta: a német soros elnökség mandátuma utolsó pillanatáig azon fog dolgozni, hogy egy, az összes tagállam számára elfogadható megállapodás jöjjön létre az alap tekintetében.

„Ez a hét meghatározó lesz a helyreállítási csomaggal és a hosszú távú uniós költségvetéssel kapcsolatban. Mi mindent elkövetünk, hogy megoldást találjunk” – tette hozzá.

A klímaváltozás elleni küzdelemmel összefüggésben a német miniszter azt hangoztatta: az unió részéről világossá kell tenni, hogy az európai társadalomnak és gazdaságnak meg kell változnia ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanács támogatni fogja az Európai Bizottság javaslatát, amely 2030-ig kívánja elérni a károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentését.

Roth az uniós bővítéssel kapcsolatban csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Albánia és Észak-Macedónia jövőbeli csatlakozását illetően még mindig nincs elfogadott tárgyalási mandátum. A késlekedést hátrányosnak nevezte az uniós szomszédsági politikára nézve, és reményét fejezte ki, hogy a jövő év első felében áttörést sikerül elérni e téren.