Londonban tárgyal hétfőn az Európai Bizottság elnöke
Londonba utazik hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy személyesen tekintse át Rishi Sunak brit kormányfővel a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet szabályozó észak-írországi protokoll még vitás pontjait – jelentette be vasárnap a Downing Street.
Sunak és von der Leyen rövid közös nyilatkozata szerint – amelyet brit részről a londoni miniszterelnöki hivatal tett közzé – a két vezető személyesen kívánja folytatni a munkát annak érdekében, hogy közös, gyakorlatias megoldásokat lehessen találni az észak-írországi protokollhoz kötődő „bonyolult problémák egész sorára”.
A nyilatkozat nem tesz utalást arra, hogy Rishi Sunak és Ursula von der Leyen hétfői megbeszélései után várható-e bejelentés a vitás kérdések megoldásáról.
A brit médiában a hétvégén egymás után kerültek nyilvánosságra olyan értesülések kormányzati és uniós forrásokból, hogy az évek óta parázsló vitát sikerült rendezni, és „pillanatokon belül” várható ennek bejelentése.
Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes a BBC közszolgálati televízió vasárnapi magazinműsorában úgy fogalmazott, hogy a felek „karnyújtásnyira” vannak a megállapodástól.
Leo Varadkar ír kormányfő az RTÉ ír közszolgálati televíziónak vasárnap azt mondta, hogy az ügy „a megoldás felé araszol”.
Az észak-írországi protokoll ügye a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rendkívül heves vitákat szít a brit belpolitikában, illetve London és az Európai Unió között egyaránt.
A Brexit feltételrendszeréhez fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit kilépés után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.
A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell egyes árufajták esetében ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból az Ír Köztársaságba – vagyis az unió egységes belső piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
A brit miniszterelnöknek a megállapodást – ha létrejön – el kell fogadtatnia saját pártjának EU-szkeptikus szárnyával, illetve a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erővel, a radikálisan EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párttal (DUP).
A DUP a protokoll körüli vitás kérdésekre hivatkozva a tavaly májusi helyi választások óta nem hajlandó hozzájárulni a katolikus pártokkal közös új északír kormány megalakításához.
A 2022. május 5-én tartott észak-írországi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin eddig példátlan módon megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot, és így a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehetett volna katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul.
