Észak-Macedóniának hívják ezentúl az eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv államot – jelentette be a Szkopje és Athén közötti történelmi megállapodás hírét Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden.

Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki, archív, illusztráció


A jobboldali ellenzéki párt szimpatizánsai utcára vonultak a szerintük alkotmány- és nemzetellenes lépés ellen.

A nevet azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, miután a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint az ősszel megtartandó népszavazáson is úgy szavaznak az állampolgárok, hogy egyetértenek a megállapodással. Ezt követően az alkotmányt is módosítani fogják, hogy abban már az ország új neve szerepeljen, a változások várhatóan még az idén megtörténnek.

„Innen már nincs visszaút, a megállapodás megszületett” – hangsúlyozta a macedón kormányfő, majd úgy folytatta: „itt az alkalom, amelyet bátran és merészen kell megragadni, csak ez a hazafias megoldás”.

Mint mondta, a több mint két és fél évtizedes vita lezárása történelmi eredménynek számít, a kompromisszumos megoldásnak köszönhetően a macedónok megőrizhetik nemzeti és kulturális identitásukat, nem kell lemondaniuk a macedón elnevezésről. Az általuk beszélt nyelvet ezentúl is macedónnak fogják hívni, az állampolgárságnál pedig azt írja majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. Az ország neve mellett sehol nem lesz lábjegyzet vagy zárójeles megjegyzés, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja majd az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság nevet. Ezt a nevet pedig már minden szomszédos ország és a nemzetközi közösség is elismeri.

Zoran Zaev megfogalmazása szerint a két és fél évtizedes vita lezárása egyben azt is jelenti, hogy Szkopje többé nem lesz kirekesztett, nem lesz elvágva Európa többi részétől, mint ahogyan eddig volt. Kiemelte, hogy a megállapodással jelentős előrelépés történt az ország európai uniós és NATO-csatlakozása szempontjából is. Reményét fejezte ki, hogy az uniós állam- és kormányfők június végi brüsszeli találkozóján zöld jelzést adnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, és a NATO is hamarosan harmincadik tagjaként köszönheti az országot.

A kormányfő arra kérte az ellenzéket, támogassa a Görögországgal megszületett megállapodást, hiszen az országnak nincs vesztegetni való ideje, és csak összefogással lehet eredményeket elérni. Korábban a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is egyet nem értését fejezte ki a névváltoztatás miatt, a párt szimpatizánsai utcára is vonultak, hogy így tiltakozzanak a szerintük alkotmány- és nemzetellenes lépés ellen.

A macedón sajtó értesülései szerint Gjorge Ivanov államfő nem ért egyet a névváltoztatással.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elégedettségének adott hangot Macedónia új elnevezésével kapcsolatosan. Ez egyértelmű különbséget tesz Görögország Makedónia tartománya és északi szomszédunk között, és véget vet az irredentizmusnak, amelyet jelenlegi alkotmányos megnevezésük von maga után – mondta. Macedónia így a jövőben sem emlegethet semmiféle kapcsolatot Makedónia ókori görög civilizációjával – tette hozzá.

A görög miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csakis abban az esetben támogatják a szomszédos ország NATO-csatlakozását és uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ha Macedónia végigviszi az alkotmánymódosítást a névváltoztatással kapcsolatosan, ellenkező esetben Görögország kihátrál.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a hosszú évek diplomáciai előkészítését követően létrejött megállapodást. Mint mondta, a megállapodás véglegesítése meghatározza Szkopjének a NATO-tagság felé vezető útját, amely szavatolja a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában kijelentette: a megállapodás egyértelműen bizonyítja a többoldalú diplomácia, a párbeszéd, a tisztelet és a hajlandóság erejét. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Macedóniával, amely nemcsak az ország reformintézkedéseinek elismerése szempontjából fontos, hanem alapvetően hozzájárul a megállapodás teljes végrehajtásához mindkét ország, a régió és az egész unió érdekében.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.