Macron függetlenebb Franciaországot és erősebb Európát ígér
Emmanuel Macron francia államfő egy erősebb Európában függetlenebb Franciaországot ígért, és jelentős mezőgazdasági és ipari beruházásokat helyezett kilátásba újraválasztása esetén. Elnökválasztási programját az államfő nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be – több mint 300, hazai és külföldi újságíró előtt – csütörtökön Párizs egyik elővárosában, Aubervilliers-ben.„Függetlenebb nemzetet egy erősebb Európában. A társadalmainknak a válságok és a háború visszatérését kell megélniük kontinensünkön” – fogalmazott a francia elnök a négyórás sajtótájékoztató elején.
Az elnökválasztási kampányt gyakorlatilag félbeszakította az orosz-ukrán konfliktus, amelyben a francia elnök diplomáciai közvetítői szerepelt vállalt. Miközben a többi 11 elnökjelölt már korábban megkezdte a kampányát és nagygyűléseket tartott, addig az államfő – amióta március elején hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az elnöki székért -, csak egyetlen nyilvános rendezvényen, egy lakossági fórumon vett részt. Eddig közzétett programja szerint Emmanuel Macron várhatóan csak egyetlen nagygyűlést fog tartani, április 2-án Párizsban.
A jelenlegi elnök a felmérések szerint az elnökválasztás első fordulójában 30 százalékos támogatottsággal az élen végezhet, s valamennyi kihívóját legyőzheti a második fordulóban.
Az újságírók kérdéseit megelőző több, mint egyórás programbeszédében – amelyben mintegy harminc intézkedést ismertetett a tervezett százból – az elnök úgy vélte, hogy Franciaországnak „történelmi döntéseket kell meghoznia a nemzetünkért és Európáért a következő hónapokban és években, annak érdekében, hogy megvédhesse magát a válságokkal szemben, jobban megóvhassa a franciákat, és hogy hazánk erősebbé váljék”.
Elnöki programjának költségét Emmanuel Macron évi 50 milliárd euróra becsülte, amely mellé évi 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, ennek egyik felét a háztartásoknak, a másik felét pedig a vállalkozásoknak. A kiadások legnagyobb részét az államfő az oktatásra és az egészségügyre kívánja fordítani. Mindezek finanszírozását a nyugdíjkorhatár megemelésén alapuló nyugdíjreformból és a munkanélküli juttatások reformjából tervezi.
Az ukrajnai háború miatt Európa példátlanul „tragikus” helyzetére hivatkozva, Macron a beszéde elején hosszan beszélt a hadsereg átszervezését érintő elképzeléseiről.
„A rugalmasság és az adaptációs képesség fejlesztését folytatnunk kell a hadseregünknél, különösen az újfajta konfliktusokkal szemben” – hangsúlyozta az államfő, mielőtt Franciaország mezőgazdasági, ipari és „kreatív függetlensége” érdekében jelentős állami beruházásokat ígért azért, hogy „a nemzet még függetlenebbé váljék”.
„Ha összetartóbb társadalmat szeretnénk, az egyenlőtlenségek ellen a gyökereinél kell erőteljesebben felvenni a küzdelmet” – fogalmazott, kiemelve az oktatást és az egészségügyet, amelyek szerinte még mindig „túlságosan a forrásai” a társadalmi egyenlőtlenségeknek. Megerősítette azt a korábbi bejelentését, miszerint a nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni, mert „többet kell dolgoznunk”.
Újraválasztása esetén Macron a menedékjogon is szigorítana. Bejelentette, hogy minden olyan menedékkérőnek el kell majd hagynia Franciaországot, akinek kérelmét elutasították az illetékes hatóságok.
Az első – a Le Figaro című lapban megjelent – elemzések szerint Macron „általánosságokat soroló politikai beszédet mondott, amelyben a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt”. Az elemzők megjegyezték: az újraválasztására készülő államfő a jobboldali és liberális választókat kívánta megszólítani.
A 2017-es elnökválasztás első fordulójában rá szavazók jó része – a felmérések tanúsága szerint – továbbra is őt támogatja, de a választók egy része csalódott a baloldalról érkező államfőben, akit ellenfelei és a sajtó is előszeretettel neveznek „a gazdagok elnökének”, s úgy vélik, hogy mindenekelőtt a városokban élő elitrétegek érdekeit képviseli.
Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
