Nagy többséggel elutasították a Franciaországtól való elszakadást a szavazók vasárnap az új-kaledóniai függetlenségi népszavazáson, az eredményt Emmanuel Macron francia elnök „a köztársaságba vetett bizalom jeleként” értékelte.

Fotó: MTI, archív

A referendum végeredménye szerint a szavazók közül 56,4 százalék mondott nemet a függetlenségre, míg 43,6 százalékuk igennel szavazott. A Franciaország számára stratégiai fontosságú csendes-óceáni szigetcsoport 174 ezer szavazásra jogosult lakosa közül 80,63 százalék ment el szavazni – jelentette a helyi közszolgálati média, a La1ere Nouvelle Caledonie.

Emmanuel Macron első reagálásában „hatalmas büszkeségét” fejezte ki, amiért – mint mondta – sikerült együtt túllépni ezen a történelmi szakaszon. A párizsi Elysée-palotából sugárzott televíziós üzenetében az elnök kijelentette, hogy az eredmény „a Francia Köztársaságba vetett bizalmat jelzi”.

Egyúttal úgy vélte, „nincs más út, mint a párbeszéd útja”.

Edouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn a helyszínre érkezik, hogy tárgyaljon a további lépésekről.

A Franciaország tengeren túli területének számító, több mint 280 ezer lakosú szigetcsoport függetlenségét leginkább a népesség mintegy 40 százalékát kitevő őslakos kanak népcsoport támogatja, amely már több mint három évtizede várt a népszavazásra.

Bár a függetlenséget elutasítók győzedelmeskedtek, a függetlenség párti politikusok szintén sikerként könyvelték el az eredményt, miután az előzetes felmérések a nem szavazatok sokkal nagyobb, 63-75 százalékos győzelmét jósolták.

A területileg részletezett eredmények ráadásul jelentős különbségeket mutattak: néhány kanakok lakta térségben több mint 90 százalékos volt az igen voksok aránya, míg másutt, a többségében európai bevándorlók leszármazottaiból álló lakosság nagy arányban elutasította a függetlenséget.

A függetlenség párti vezetők a várakozásaikat meghaladó eredmény láttán vasárnap megerősítették azt a szándékukat, hogy végigviszik az 1998-as úgynevezett Nouméa-egyezményben foglaltakat, és követelni fogják, hogy annak megfelelően további két referendumot tartsanak a következő négy évben.

Az egyezmény annak idején elismerte a kanak őslakosokkal szemben történelmileg elkövetett igazságtalanságokat, kiterjesztette a terület autonómiáját, és előrevetítette, hogy Új-Kaledónia fokozatosan elválik Franciaországtól. Bevezették a helyi állampolgárságot, az identitás megerősítésére nemzeti szimbólumokat fogadtak el, de húsz évvel, 2018-ra halasztották a teljes függetlenségről tartandó népszavazást.