Macron: Párbeszédet kell folytatunk a jogállamiság védelme érdekében
Párbeszédet kell folytatnunk a jogállamiság védelme érdekében, mivel az közös történelmünk gyümölcse, és meg kell győzni azokat, akik eltávolodtak tőle – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az államfő az EU Tanácsának féléves soros elnökségét ellátó Franciaország terveit bemutatva hangsúlyozta: „nem gyökeresedhet meg az a nézet Európában, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya”.
„A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amelyet különböző tekintélyelvű hatalmak támogatnak. Amennyiben a jogállamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat” – tette hozzá.
Macron azt hangoztatta, hogy új küzdelmet kell indítani az európai értékek megszilárdítására. Mint mondta, szorgalmazni fogja, hogy az abortuszhoz való jog és a környezet védelme bekerüljön az EU Alapjogi Chartájába.
A francia elnök jelezte, hogy Lengyelországot februárban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában a jogállamiságot érintő 7-es cikk szerinti eljárással kapcsolatban, Magyarországot pedig márciusban.
A biztonságpolitika és a migráció kérdésére térve Macron elmondta: a soros francia elnökség folytatni fogja a schengeni térség reformját „a külső határaink védelme” és a „kormányközi gyorsreagálású erők” kialakítása céljából. Szerinte a migránsokkal szolidárisan kell fellépni, és a közös befogadást kell ösztönözni.
Azt is hangsúlyozta, hogy az EU-nak új szövetséget kell kialakítania az afrikai országokkal a migráció kezelésének érdekében. Ezzel kapcsolatban Franciaország csúcstalálkozót szervez a jövő hónapban. Felhívta a figyelmet egy új stabilitási és biztonsági megállapodás kidolgozásának fontosságára a NATO-val, Oroszországgal szemben, de egyúttal „őszinte és szükséges” párbeszédre szólított fel Moszkvával.
„Kontinensünk biztonságának oszthatatlannak kell lennie. Az európaiaknak meg kell határozniuk a saját biztonsági normáikat, és biztosítani ezek tiszteletben tartását” – emelte ki. A nyugat-balkáni bővítéssel összefüggésben hangsúlyozta: „világosabb perspektívát kell nyújtani a szóban forgó országoknak, az EU nem fordíthat hátat nekik”.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője a parlamenti vitában rámutatott: „ideje felhagyni a kettős mérce alkalmazásával és a politikai zsarolással: ezek tiszteletlenek, tisztességtelenek, jogellenesek, és súlyosan rombolják az európai értékeket”. Mint mondta, „nem kell és nem szabad mindenből politikai, pláne nem ideológiai kérdést csinálni”.
„Az alapvető európai értékekkel ellentétes a liberális demokrácia jelszava alatti ideológiai kizárólagosság” – hangsúlyozta.
A környezetvédelemmel kapcsolatban elmondta: nem ideológiai, hanem technológiai kérdés, hogy milyen energiaellátási forma zöld és fenntartható. Az atomenergia nélkül képtelenség az ambiciózus klímavédelmi célkitűzések elérése – tette hozzá.
Deutsch Tamás felhívta a figyelmet: „A külső határokat meg kell védeni nem kell mindenkit beengedni. Semmiképpen ne helyezzenek nyomást másokra, hogy azok elkövessék ugyanazon hibákat: az illegális migránsok beengedését.”
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában egyebek között arra kérte Macront, hogy a francia elnökség alatt lépjenek fel a demokratikus visszaélések ellen, és foglalkozzanak a Pegasus-kémbotránnyal. „Ugyanis ha a kormányok titkosszolgálati fegyvereket használhatnak a politikai ellenfelek ellen, akkor megszűnik a demokrácia” – hívta fel a figyelmet. Úgy vélte: „A Pegasus lehallgatási botrány felér egy európai Watergate-üggyel, uniós tagállamok kormányai, köztük az Orbán-kormány a saját állampolgárai, civilek, újságírók és ellenzéki politikusok ellen vetette be a Pegasust, amivel egyetlen céljuk volt, a megfélemlítés”.
