Macron pártja és a baloldal holtversenyben az élen

A becslések szerint mindkét szövetség 25,2 százalékos támogatottságot kapott. A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a jövő vasárnapi második fordulóban az élen végezhet és a legerősebb politikai formáció maradhat, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben, ami pedig elengedhetetlen lenne a reformok folytatásához. Az elnöki koalíció 275 és 310 közötti helyre számíthat, míg a baloldali összefogás (NUPES) 150-190 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, s ezzel a legjelentősebb ellenzéki erő lehet.

Harmadik helyen a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés áll 18,9 százalékkal, a konzervatív Köztársaságiak 13,7 százalékot értek el, míg Eric Zemmour Visszahódítás elnevezésű formációját a szavazók 3,9 százaléka támogatta.

A választásra jogosult mintegy 48 millió francia állampolgár alig 47,2 százaléka járult az urnákhoz. Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, s 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 45 közötti képviselővel, a konzervatívok frakciója viszont a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről.

A nemzetgyűlési választás első fordulójának becsült eredménye visszatükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül, az egyik oldalon a radikális baloldallal, a másikon pedig a szuverenista jobboldallal.

Másfél hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron ugyanazokat az érveket hozta fel a nemzetgyűlési választások előtti kampányban, mint az elnökválasztási kampányában: „egyértelmű többséget” kért a választóktól a radikális baloldali és szélsőjobboldali szélsőségekkel szemben, amely tömörülések az elnök szerint a „rendetlenséget” jelentenék Franciaország számára, ha többséget szereznének.

„Semmi nem lenne veszélyesebb, mint a világban uralkodó rendetlenséghez egy, a szélsőségek által javasolt francia rendetlenséget társítani” – mondta csütörtökön egy dél-franciaországi rendezvényen az államfő, egymás mellé állítva az elnökválasztás második helyén végzett szuverenista jobboldali Marine Le Pent és a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, a baloldali összefogás vezetőjét.

Ez utóbbi az elnök legfőbb politikai ellenfelévé nőtte ki magát az elnökválasztás óta. Az a célja, hogy a baloldali összefogással megszerezze a nemzetgyűlési többséget, s arra kényszerítse az államfőt, hogy őt nevezze ki miniszterelnöknek. A felmérések szerint azonban a baloldali győzelemnek nincs igazán esélye a második fordulóban. A nemzetgyűlési választások jövő vasárnapi második fordulója ugyanakkor kihathat a május 20-án kinevezett új kormány összetételére, miután az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként. Emmanuel Macron jelezte: annak a kormánytagnak, aki nem tud győzni a választókerületében, le kell mondania a miniszteri tisztségéről.

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 6293-an mérettetik meg magukat. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az eredményt, akkor a két élen végzett automatikusan továbbjut. Ha viszont csak egyetlen jelölt kap legalább ekkora támogatottságot, a második helyen végzett is továbbjut vele.