Franciaországnak és Németországnak új fejezetet kell nyitnia Európa történetében, mert az Európai Unió a mai állapotában nem tud megbirkózni az előtte álló kihívásokkal – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő vasárnap Berlinben a német szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.

Fotó: MTI, archív

A világháborúk, a diktatúrák, a jelenkori háborúk és a terrorizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen elmondott ünnepi beszédében kiemelte: „még nem fogtuk fel teljesen a jelentőségét a kornak, amelyben élünk”.

„A fenyegető biztonsági helyzet, a klímaváltozás, a digitalizáció által megindult változás, a mesterséges intelligencia forradalma, a mezőgazdaság átalakulása, a migráció kihívása” mind-mind olyan ügy, amelynek megoldására nincs felkészülve az EU, mert nem ilyen megpróbáltatásokra tervezték. Ezért „össze kell szednünk a bátorságunkat egy új fejezet megnyitásához, tartozunk ezzel Európának és mindazoknak, akik az utóbbi hetven évben a békés Európa felépítésén dolgoztak” – mondta a francia államfő.

Franciaország és Németország a második világháború után a partnereikkel együtt „összefűzte Európát”és megteremtette az egységes belső piacot, amely ösztönzi a kereskedelmet és a versenyt. Azonban „legyünk őszinték, lássuk be, hogy határőrizeti politikánk, közös védelempolitikánk, viszonyulásunk a digitális világhoz és pénzügypolitikai függetlenségünk mind olyan terület, amellyel törvényeink mostohán bánnak és amelyekhez az EU egy kezdő félénkségével közelít”.

Franciaországnak és Németországnak éppen ezeken a területeken kell „felelősséget vállalnia”, a két országnak együtt kell küzdenie egy „modern, hatékony és demokratikus európai szuverenitás” kialakításáért – mondta Emmanuel Macron. Aláhúzta, hogy ez az európai szuverenitás csak Franciaország és Németország kezdeményezésére jöhet létre. Ebben a munkában „nem lehetnek tiltott gondolatok, meg kell haladni a tabukat és a szokásainkat”.

Az európai szuverenitás gondolata „félelmet kelt”, ami természetes, hiszen azt jelenti, hogy mindenkinek le kell mondania nemzeti szuverenitása egy részéről. Mindenkinek át kell helyeznie a közösség szintjére saját döntési hatásköre egy részét a külpolitika, a védelempolitika, a migrációs- és a nemzetközti fejlesztési politika területén, és meg kell osztania a többiekkel államháztartása „növekvő részét, akár az adóbevételek egy részét is” annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös védelem, az euró pedig önálló költségvetéssel rendelkező nemzetközi valuta legyen, és létrejöjjön a közös szabályok alapján tevékenykedő „európai menekültügyi hivatal” – fejtette ki a francia államfő.

Mint mondta, a világ válaszút előtt áll, vagy behódol a „lelkiismeret nélküli technológia”, az „emlékezet nélküli nacionalizmus” és az „értékek nélküli fanatizmus” előtt, vagy elkezd küzdeni azért, hogy a fejlődés eredményei az egész emberiség javát szolgálják.

Európában éppen most formálódik ki a digitalizáció „új modellje”, amely az innovációt az adatvédelemmel és a szabályozással együtt kezeli, Európában indult el az „energetikai fordulat és a harc a klímaváltozás ellen”, és Európából indulnak ki új kezdeményezések multilaterális – többoldalú megállapodásokon alapuló – világkereskedelem, a biztonságpolitika, a migrációs politika és a környezetvédelmi politika területén.

„Ennek az Európának, és benne a francia-német fogatnak az a feladata és a kötelessége, hogy ne engedje káoszba zuhanni a világot, és elindítsa egy békés úton” – mondta Emmanuel Macron.

Ehhez „Európának meg kell erősödnie és több szuverenitást kell szereznie”, mert nem tudja beteljesíteni feladatát és kötelességét, ha „a nagyhatalmak játékszere lesz”, ha nem vállal nagyobb felelősséget a biztonságáért és védelméért, és ha „a világpolitikában megelégszik az alávetetteknek járó szereppel” – tette hozzá a francia államfő.

„Túl sok hatalom akar megfékezni minket, és ezért beleavatkoznak a nyilvánosság előtt folytatott vitáinkba, megtámadják nyílt demokráciánkat és megpróbálnak kijátszani minket egymás ellen” – mondta, aláhúzva, hogy az mindezzel szemben az egység a legnagyobb erő.

Azonban az egység nem jelent feltétlenül teljes egyetértést és egyszínűséget, Európa előrehaladásához el kell fogadni az „eltérő ütemek és szövetségek” sokféleségén alapuló fejlődést, vagyis azt, hogy országok valamely csoportja összefog egy-egy ügy megvalósítására. Erre példa az euró vagy a schengeni övezet – mondta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy az ilyen együttműködéseket mindig a nyitottságra és az „egyesült Európa” érdekének érvényesítésére kell építeni.

Az ünnepség után a francia államfő megbeszélést folytatott Angela Merkel kancellárral. A tárgyalás előtt tett sajtónyilatkozatukban mindketten kiemelték, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásig tartó fél év a konkrét döntések időszaka lesz. Így a két ország már december közepére elkészíti közös, részletes reformjavaslatát az EU és az euróövezet továbbfejlesztéséről, januárban pedig aláírják a német-francia alapszerződés, az Elysée-szerződés átdolgozott változatát.

Angela Merkel a francia államfőt tegezve megjegyezte: „arról beszéltél, hogy válaszút előtt állunk, és én is pontosan ezt érzem”, most, hogy lassan a második világháború utolsó szemtanúi is távoznak az élők sorából, Németországnak és Franciaországnak mindent meg kell tennie Európa örökségének védelméért és a közösség megújításáért.

Emmanuel Macron kiemelte: „Európa természetesen nem csak Németországból és Franciaországból áll, de az előrelépéshez német-francia egyetértésre van szükség”.