Nem mindenkinek nyújt felhőtlen élményt egy repülőút, és most itt nem is az útközben esetleg ránk törő depresszióra, a rázós és zötykölődős légörvényekre gondolunk. Előfordulhat, hogy a "felemelő" érzésig nem is lesz módunk eljutni, mivel egyszerűen fel sem férünk a kiszemelt és előre lefoglalt járatra. Nyugat-Európában gyakori, hogy a légitársaságok a valóságosnál több jegyet értékesítenek gépeikre, abban bízva, hogy az utasok egy része úgysem jelentkezik az indulási időpontban. A kimutatások szerint 2002-ben például az Európai Unióban 250 ezer utas maradt le így repülőgépéről, s az utóbbi időben a magyar fapadosok közönsége is megismerkedhetett a járattörlés vagy -áthelyezés kényelmetlenségeivel. S ha mégis felférünk a gépre, akkor megeshet, hogy épp leszálláskor látjuk égbe emelkedni a csatlakozásnak gondolt járat karcsú testét, járatunk késése miatt. Az európai légitársaságok többségénél a járatok negyede-ötöde késik, s a fapados forgalom felpörgésével immár a magyar statisztikák is romlanak. Tavaly a Malév járatainak 17, a Sky Europe járatainak 22 százaléka indult késéssel.

Bár kártérítési perekre eddig is volt lehetőség, csütörtöktől az EU egységes szabályozásban rendezi a kártérítések összegét. Eszerint túlfoglalás esetén – a jegy árának visszatérítése mellett – az érintett utasokat Európán belüli viszonylat esetében 250 euró (62 ezer forint), azonkívül 400-600 euró (100-150 ezer forint) bánatpénz illeti meg, a célállomás távolságától függően. A kártalanítás akkor is kötelező, ha a légitársaság úgy törli a járatot, hogy erről nem értesíti időben az utasokat, kivéve természetesen az időjárás vagy terrorveszély okozta válsághelyzeteket. A kártérítés összege ugyanakkor a felére csökkenthető, ha az utast egy másik járattal mégis elszállítják. A szabályozásnak ez a része kifejezetten hátrányos a fapados légitársaságok számára, hiszen a különböző partneri szövetségekben repülő hagyományos légiforgalmi cégek jóval könnyebben találhatnak alternatív utaztatási lehetőségeket.

Amennyiben késés miatt az utasok hosszabb várakozásra kényszerülnek, természetesen étkezést, szállást, telefonálási lehetőséget kell biztosítani számukra. Ha pedig az induló gép késése meghaladja az öt órát, az utas a jegy árának visszafizetésére is jogosult. Bonyolultabb a helyzet, ha mindez egy átszállóállomáson történik. Ez esetben az utas már visszaútra szóló ingyenes jegyet is követelhet.

Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület sajtóreferense szerint a szigorúbb szabályozás egyelőre főleg a nyugat-európai utasok számára jelent fokozottabb védelmet, Magyarországon ugyanis eddig nem voltak annyira jellemzőek az utasok kárára elkövetett létszám-manipulációk. A fokozódó repülési kedvet figyelembe véve azonban az új előírások mindenképpen nagyobb biztonságot jelentenek a jövőre nézve, hiszen több mint duplájára nőttek az (eddig nem nagy visszatartó erővel rendelkező) büntetések.

Az uniós szabályozás a kecsegtető repülőjegyárak reklámdömpingjének is véget vet. S még csak nem is azért, mert megdrágulnának a jelenleg olvasható, mondjuk 7900 forintos ajánlatok. A jövőben azonban a reklámokban az utazás árának tényleges költségét kell feltüntetni, adókkal, repülőtéri illetékekkel együtt, amikről eddig megfeledkeztek prospektusaikban a csábító árakkal hódító légitársaságok.