Magát gyengíti az Európai Unió
Azzal, hogy Lengyelország és Magyarország uniós pénzeinek lehívását késlelteti az Európai Bizottság, lényegében Európa érdekeivel megy szembe. A helyreállítási alap keretéből ugyanis jelentős összegeket lehetne az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság erősítésére fordítani.A koronavírus-válság új finanszírozási megoldások bevezetésére kényszerítette az Európai Uniót. Így jött létre – a tagállamok jóváhagyásával – az úgynevezett helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz. Ennek az a célja, hogy a járványt követően segítse felgyorsítani az állami beruházásokat és a reformokat. Azokat, melyek az unió érdekeit is szolgálják, valamint a tagállamok kezelhessék a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Mindezt úgy, hogy a gazdaságok működése fenntarthatóbb és ellenállóbb legyen.
Magyarországnak ebből a keretből 16,8 milliárd euró, mai árfolyamon számolva mintegy hétezermilliárd forint jutna. Ebből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 9,6 milliárd euró hitel. A pénz jár hazánknak, Brüsszel azonban ezeket a forrásokat visszatartja.
Ezzel viszont olyan célok megvalósítását nehezíti meg, amelyeket éppen az Európai Bizottság szorgalmaz a tagállamoktól.
Idetartozik például az energetika területe, amelynek jelentőségét az energiaválság, valamint az orosz–ukrán háború a korábbinál is magasabb szintre emelte. A helyreállítási tervnek ez a programja ugyanis pont az energiafüggetlenséget és az energiabiztonságot erősíti az importfüggőség csökkentésével. A lakosságnak megfizethető ellátást biztosít, valamint visszaszorítja a káros anyagok kibocsátását a megújuló energiák alkalmazásával. Ezért a helyreállítási terv keretéből a magyar kormány például segíteni kívánja a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat kialakítását az időjárásfüggő megújuló energiaforrások becsatornázásához. Ez hozzájárul a lakossági napelemhasználat elterjedéséhez és a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez. A legszegényebb társadalmi csoportok előtt pedig megnyílhat az út a drága és környezetszennyező fűtési rendszerek kiváltása előtt a fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal. Szintén juthat pénz a geotermikus energia nagyobb arányú növelésére.
Az Európai Bizottság azzal, hogy visszatartja a források lehívását Magyarországtól és Lengyelországtól, tulajdonképpen saját magának mond ellent. Nem segíti elő ugyanis azoknak a céloknak a megvalósulását, amely ez egész kontinens érdeke lenne. Ez pedig magát az Európai Uniót gyengíti.
A magyar kormány a keret felhasználásáról 2020 decemberében kezdte meg az egyeztetést Brüsszellel. A bizottság végül a 2022. áprilisi országgyűlési választások után néhány nappal bejelentette, hogy eljárás indul hazánk ellen az uniós pénzek „védelmében”. A kormány szerint politikai érdekek húzódnak meg a háttérben.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
