Magyar kulturális intézmények kerülnek veszélybe

A székelyföldi elöljárók szerint a bukaresti kormánynak a közigazgatási rendszer megreformálását célzó sürgősségi kormányrendelet-tervezete jelenlegi formájában súlyosan sérti az önkormányzatok autonómiáját, és veszélyezteti a kulturális intézmények, sportlétesítmények fenntartását, működtetését, összességében a városok közösségi életét. A romániai kisvárosokban ugyanis a helyi önkormányzatok működtetik a kulturális és sportlétesítményeket, csupán a nagyvárosok színházait tartja fenn Bukarest.

Korodi Attila csíkszeredai polgármester az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében rámutatott: amennyiben a tervezetet jelenlegi formájában fogadják el, bezárhatják a színházat, a múzeumot, az uszodát, „búcsút inthetnek” a tömegrendezvényeknek.

A tervezet szerint az önkormányzatok a bevételük legfeljebb 7,5 százalékát költhetnék kultúrára, sportra, egyházakra, ami Csíkszereda esetében a 112 millió lejes (8,9 milliárd forint) idei bevételekből kiindulva 8,4 millió lejt jelent (666 millió forint), holott jelenleg csak a kulturális, sport- és egyházi támogatások 9 millió lejre (714 millió forint) rúgnak, amiben az intézményi apparátus költsége nincs benne.

Az előírt összegből nem lehetne fenntartani a múzeumot, a színházat, a táncegyüttest, a sportlétesítményeket. A jogszabály arra kötelezi a városok vezetőit, hogy szüntessék meg, vagy vonják össze ezeket. Korodi Attila rámutatott, hogy miközben európai uniós forrásokból zajlik ezek felújítása, a működtetésük veszélybe került. „A kommunisták sem tudták ellehetetleníteni a Régizene Fesztiválunkat, a Ciolacu-kormánynak azonban ez sikerülhet!” – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy más romániai városhoz hasonlóan Hargita megye székhelye is elveszítheti vonzerejét, ha a „tartalmat kiölik belőle”.

Hasonlóan nyilatkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A Maszol.ro beszámolója szerint elmondta: zajlanak az egyeztetések a romániai municípiumok szövetségében, hogy meggátolják a jogszabálytervezet elfogadását. Kifogásolta, hogy Bukarest nem konzultált előzetesen a polgármesterekkel.

Elmondta: a 7,5 százalékos küszöb mellett a tervezet azt is előírja, hogy az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket át kell szervezni, vagy össze kell vonni. Kovászna megye székhelyén ez a magyar és román színház összevonását eredményezné. Erdély más részein, interetnikus környezetben a magyar intézmények léte kerülne veszélybe – tette hozzá.

Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat jelenleg a büdzsé 28,5 százalékát költi a kulturális intézmények fenntartására, sport és szabadidős tevékenységekre, zöldövezetekre. Véleménye szerint ezekkel a kiadásokkal lehetetlen beleférni a 7,5 százalékba.

„Megértem, hogy a kormány elszámolta magát, amikor az állami költségvetést készítette, de a közszférában a rendcsinálást a központi apparátussal kellene kezdeni, nem pedig az önkormányzatoktól elvenni hatásköröket, pénzforrásokat és embereket” – idézte a Maszol Antal Árpádot, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsának az elnöke.

Hozzátette: Bukarest költségcsökkentő intézkedései a versenyszférát is negatívan érintenék, a kis- és közepes vállalkozásokat is megnyomorítják.

Romániában hétfőn az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik.

A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes (468 milliárd forint) megtakarítást akarnak elérni.