Jó hírünk a nagyvilágban
Magyar szívvel Pekingben
Mi köti össze Petőfit, Lisztet és Kodályt Pekinggel? Miért érdeklődnek Kínában egyre többen a magyar zeneoktatás és a magyarországi továbbtanulási lehetőségek iránt? A Demokrata a pekingi Liszt Intézetnél járt.Több tucat magyar kokárdát viselő kínai fiatal gyűlt össze 2024. március 15-e reggelén a pekingi Lu Hszün Múzeum kertjében. A kínai irodalmár nevét viselő intézmény előtti téren áll ugyanis Petőfi Sándor mellszobra. Lu Hszün németről fordította mandarin nyelvre Petőfi verseit, többek között a Szabadság, szerelem címűt is, amelyet iskolai tanulmányaik nyomán kínaiak százmilliói idéznek fejből. Lu Hszün nemcsak Petőfi költészetének, hanem a magyar forradalomnak is nagy csodálója volt, Petőfi hősiességét saját népe számára is példaértékűnek tartotta a XX. század első felében vívott harcai során.
A park tehát, úgy tűnik, tökéletes helyszínt nyújtott az 1848-as megemlékezéshez. A szervezés a pekingi Liszt Intézet munkáját dicséri, a magyar trikolórt viselő fiatalok pedig a három pekingi egyetem magyar karainak hallgatói. A diákok kínaiul és magyarul szavalták Petőfi költeményeit, amelyeknek kínai nyelven is elementáris erejük van. A versek, a rövid beszédek és a koszorúzás után a sokaság nem oszlott fel, az ünnepség kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A múzeumot aznap ingyenesen látogathatták az ünnepségre érkezők.
Az üveghegyen
A pekingi Liszt Intézet a város frekventált részén fekvő Galaxy Soho pláza első emeletén található. 2013-ban kezdte meg működését, az alapító dr. Buslig Szonja Andrea úttörő munkája eredményeképp a kelet-közép-európai országok közül elsőként Magyarország nyitott saját kulturális intézetet a kínai fővárosban.
– A pláza profán jellege ellenére kiváló helyszín kulturális intézménynek, az épület pedig maga is egy műalkotás – indokolja a helyszínválasztást az igazgató, Honecz Anna Lujza.
A Zaha Hadid tervei alapján épült bevásárlóközpont a modern nyugati és a kínai hagyományt idéző elemeket ötvözi. A plázák egyébként is fontos közösségi térként, találkozóhelyként funkcionálnak Kínában, fiatalok és idősebbek számára egyaránt. Időnként külön kis várost képeznek a húszmilliós metropoliszon belül. A Galaxy Soho különösen izgalmas atmoszférát áraszt: az üvegépületben tökéletesen átlátszó, mintha egy összefüggő térben kis szeparált részeket alkotnának az egyes helyiségek. A körbefutó utcákról is belátni a magyar huszáregyenruhával, népviselettel, tájképekkel, borokkal díszített központ előadótermébe. Az enteriőr és a dísztárgyak kiválóan reprezentálják a magyar nemzetet és egyedülálló kulturális örökségünket.
Honecz Anna Lujza elmondása szerint az élénk érdeklődéshez már hozzászoktak. Ebédszünetben is gyakran térnek be járókelők, kérdezősködnek, belelapoznak a katalógusokba, megnézik a kiállított tárgyakat.
– Amikor valamilyen eseményt szervezünk, előfordul, hogy késő estig is nyitva tartunk, amíg csak a vendégek maradni szeretnének. Az előadás végeztével a résztvevők maradnak a helyükön, és kis csoportokban megbeszélik az élményt. A mi programjaink így érnek célba – magyarázza Honecz Anna Lujza.
Az igazgatónő elmondja azt is, hogy kínai galériákkal, művészekkel, művészeti társulatokkal is kiváló kapcsolatot ápolnak, számos közös projekttel erősítik a magyar brandet.
Misszió
Világszerte összesen 26 Liszt Intézet működik, kulturális kínálatukat pedig mindig a fogadó ország igényeihez igazítják. A pekingi központban működik kínaiaknak szóló magyar filmklub, zeneklub, szerveznek tojásfestést felnőtteknek és gyerekeknek, kiállításokat, irodalmi esteket, a legjelentősebb magyar nemzeti ünnepek alkalmával pedig megemlékezéseket tartanak. Természetesen a kinti magyaroknak is van külön klubjuk.
– Hatalmas az érdeklődés a magyar programok iránt, a kínaiak alapvetően szeretettel gondolnak ránk, köszönhetően nem kis részben a két ország kiváló kapcsolatainak. Érzékelhető mindez intézményi és kulturális téren is – mondja Honecz Anna Lujza.
Hat munkatárssal dolgoznak, közülük hárman kínaiak, ezzel együtt alapelvárás, hogy mindenki beszélje mindkét nyelvet. Míg a többi Liszt Intézet szerte a nagyvilágban általában a nyelvoktatásra helyezi a hangsúlyt, itt ez egyáltalán nem cél. A pekingi intézmény működésének középpontjában a zeneoktatás áll.
– A zenén keresztül tudjuk a leghatékonyabban eljuttatni a magyar kultúrát a kínai közönséghez – mondja Honecz Anna Lujza. Úgy látja: a kínaiak nagyon befogadók, különösen jól rezonálnak a népművészetre, a népi hagyományokra, a népzenére. Az oktatók magyarok, Lánczky Edit a Liszt Intézet munkatársaként és a Kodály Pont tanáraként látja el feladatát Pekingben. A Kodály Pont 2015-ben kezdte meg működését, és a Zeneakadémia szakmai elismerésével működik.
– Minden héten van gyerekkar, szolfézsóra és felnőttoktatás is. Rendkívüli az érdeklődés, sajnos nincs hozzá elég kapacitásunk – mondja Honecz Anna Lujza.
Egy félévben kurzusonként 15 online tanórát tartanak, jelenleg öt képzés zajlik párhuzamosan, a végén 2-3 napos intenzív offline zárókurzussal, amit vizsgakoncert követ. A Liszt Intézetnél kifejezetten igyekeznek olyan diákokat és továbbképzésre jelentkező tanárokat összeválogatni, akik egyébként nem engedhetnének meg maguknak anyagilag olyan minőségű képzést, mint amilyet a magyar intézet nyújt. Lánczky Edit hátrányos helyzetű iskolákat is látogat, illetve három különböző kulturális intézetben segít a tanításban.
Az igazgató úgy tapasztalja: rengeteg a tehetséges tanár Kínában, akiknek nincs lehetőségük továbbképzésre menni. Magyar segítséggel azonban nagyon sokat fejlődnek, nemrég kapott az egyik résztvevő rangos díjat.
– Nagyon hálásak a gyerekek, a felnőtt tanulók, de a kínai intézmények is. Felbecsülhetetlen az intézet hatása. Nemcsak szakmailag, hanem a magyar kultúra terjesztésében is – teszi hozzá Honecz Anna Lujza. A zeneoktatás az egyre szélesedő középosztály és a tehetősek körében is népszerű, a zongoratanulás különösen nagy divat lett az elmúlt években. Liszt Ferenc neve is ismert a zene iránt érdeklődők körében, rengetegen szeretnének Magyarországon továbbtanulni, akár a Zeneakadémián is.
A zene hangján magyarul
Hogy nem dolgoztak hiába, látszott az ünnepi cimbalom-előadáson is. A nagyterem megtelt a magyar hangszeres zene iránt érdeklődő fiatalokkal és idősebbekkel. A világszerte ismert Herencsár Viktória lépett fel, akit korábban a Pekingi Kínai Zeneakadémia vendégprofesszorává avattak, illetve jelenleg is ő a Cimbalom-világszövetség elnöke. Ezúttal kínai előadókkal közösen játszott kínai és magyar szerzeményeket. A feszült figyelmet kirobbanó taps követte.
– Most járok először a Liszt Intézetben, fantasztikus élmény. Volt, akinek csak állóhely jutott. Sok néző nem is tud magyarul, mégis élvezte az előadást – mondja egy huszonéves fiatal.
Dávid magyar szakot végzett, azóta a kínai nemzetközi rádió magyar adásánál dolgozik:
– Amikor A Dunánál című dalt hallottam, a „hej, Dunáról fúj a szél” dalszövegre gondoltam, eszembe jutott, hogy ezt tanultuk magyarórán az egyetemen. Csodálatos élmény volt felidézni! A Jázminvirág pedig, ahogy Herencsár Viktória és dr. Li Ling együtt előadta, érintésnyi közelségbe hozta egymáshoz a két távoli népet – meséli Dávid.
És volt, aki úgy érezte, két szomszédosat is: velünk volt egy bukaresti román kollégánk; másnap üzenetekben lelkendezett.
A másfél órás előadás után hátravolt még a magyar borok kóstolója kötetlen beszélgetéssel. Magyarul, kínaiul, angolul. A zene egyetemes nyelve március 15-én magyar akcentussal csengett Pekingben.