Magyarország Európa Floridája

– A Flip Buys által megálmodott és felépített búr intézményrendszer, amelynek ön is vezető tisztségviselője, szinte teljesen lefedi a társadalom egyes területeit, és mindenkiről gondoskodik. Azt is mondhatnánk, hogy állam a hiányzó államiságban. Van-e ereje a Szolidaritás mozgalomnak és az AfriForumnak ahhoz, hogy ne csak elősegítse a búr életmód megőrzését, de meg is találja a kiutat a mai válságból?

– Igen, van. Olyan közösségi intézményeket akarunk felépíteni, amelyek elég erősek ahhoz, hogy megvédjék kultúránkat, hagyományainkat és örökségünket olyan környezetben, ahol a kormány és az állam diszkriminatív politikával és bűnbakképzéssel aktívan ellenünk dolgozik. Meggyőződésünk, hogy egyetlen közösség vagy nemzet sem maradhat fenn erős intézmények nélkül. Elsősorban erre koncentrálunk. Túl sokan vesztették már el a reményt az állam kudarca miatt, és nem kevesen már el is hagyták az országot. Tapasztalataink szerint azonban mi, búrok egyre inkább kezdünk ráébredni, hogy csak mi magunk tehetünk valamit a saját jövőnkért, és hogy ez valóban lehetséges, ha egyesítjük tehetségünket és tapasztalatainkat. A minket érő diszkrimináció és az állam kudarca miatti csalódottság közepette új remény ébredt a fiatal búrok körében.

– Éjjel nappal úton van, járja a világot, és találkozik az emberekkel. Mennyire talál nyitott fülekre a a búrok ügye a nagyvilágban?

– Sok országban vannak barátaink, különösen a nyugati konzervatív csoportok körében, és azt tapasztaljuk: egyre többen érdeklődnek a helyzetünk és az iránt, hogy mit teszünk a jövőnkért. Bármennyire meglepő, számos hagyományos afrikai közösséggel is ápolunk baráti kapcsolatokat, és vannak együttműködési megállapodásaink is velük.

– Milyen jövő vár a búrokra Dél-Afrikában?

– A dél-afrikai politikai rendszer vagy összeomlik, vagy olyan mértékben erodálódik, hogy idővel be kell tölteni valamivel a vákuumot. Nem áll szándékunkban kormányozni Dél-Afrikát, mert Dél-Afrika valójában minden gyakorlati szempontból kormányozhatatlan. Egy példát hadd mondjak: Fokváros és Pre­to­ria között az autóút olyan távolságot ölel fel, mint Róma és Brüsszel között. Ráadásul az ország ideológiailag és kulturálisan is nagyon sokszínű, túl sokszínű. A mai Dél-Afrika keretei ezért a jövőben megrepedezhetnek; szerintem megjósolható, hogy ez meg is fog történni. Tudjuk azonban, hogy azok a népek és közösségek, amelyek képesek önmagukról gondoskodni és életvitelüket az államhatalom nélkül is folytatni, azok fenn is maradnak, sőt esetleg virágoznak is. Ez a célunk.

– Dél-Afrikában a „Black Economic Empowerment” (BEE), azaz a Feketéket Megerősítő Gazdaság Rendszere elnevezés fátyla alatt fordított apart­heid zajlik. Mit tud erről a világ?

– A nyugati világ nagy része közönyös. Gyanítjuk, hogy nem is akarják tudomásul venni, nem fér bele a napirendjükbe. A BEE több szempontból is romboló hatású. Aktívan küzd az ellen, hogy valaki az érdemei szerint érvényesüljön, és arra kényszeríti a társadalmat, hogy faji hovatartozás alapján nevezzen ki, léptessen elő és válasszon ki embereket. Valójában ez még csak nem is feketepártiság, hanem tisztán fehérellenesség. A politika nem tesz semmit a feketék felemelésére, és csak a fehérek megkülönböztetésére törekszik.

– A dél-afrikai otthonok komoly biztonsági védelemmel vannak felszerelve, beleértve a szögesdrótot és a benne folyó villanyáramot is. Meddig tud túlélni a középosztály a védett otthonokban, mielőtt bűnöző tömegek ostromolják meg a kerítéseket?

– A bűnöző tömegek fenyegetését komolyan kell vennünk. Volt néhány ilyen eset, mint például a 2021-es zumai zavargások. A stabilitás nagyrészt olyan bizonytalan tényezőkön nyugszik, mint például az ingyenes állami szolgáltatások és a szegényeknek nyújtott szociális támogatások. Amikor aztán ezek összeomlanak, rengeteg éhes, szomjas és dühös ember lesz az országban.

– Írt egy könyvet a búr farmergyilkosságokról, Magyarországon is meg­jelent. Ilyen súlyos volna a helyzet?

– Ez nagyon komoly dolog. E gyilkosságok kegyetlensége teljesen aránytalan, és az elképzelhető legembertelenebb kínzási módszerek kísérik őket. Ráadásul a dél-afrikai politikusok aktívan bátorítják az ilyen támadásokat azáltal, hogy dalokat énekelnek a búr gazdák meggyilkolásáról, és beszédeikben a búr gazdák tulajdonának elfoglalására buzdítják támogatóikat.

– Akkor hát mire számíthatnak a gyermekeik, a jövő generációja Dél-Afrikában?

– A legnagyobb vágyam, mondhatni életcélom, hogy megőrizzem gyermekeimnek azt, amit az őseimtől örököltem. Mi nem csatlakozunk ehhez a „változtasd meg a világot!” ideológiához. Igen, egyrészt sok mindennek meg kell változnia a világon, és ezért a változásért küzdenünk kell. Másrészt azonban sok mindent meg is kell védeni.

– Sokszor járt Magyarországon. Miként lát bennünket, magyarokat, és mit gondol politikai vezetésünkről, amelyet a nyugati média folyamatosan szélsőségesnek minősít és démonizál?

– Lenyűgözött, hogy mennyi a közös a búrokban és a magyarokban. Hozzánk hasonlóan a magyar is konzervatív, keresztény nemzet. Hozzánk hasonlóan a magyarok is családszeretők, és meg akarják őrizni kulturális örökségüket. Hozzánk hasonlóan a magyarok is szeretnek jó ételeket enni, és nem állnak távol egymástól a szociális hajlamaink sem. Egy prominens búr személy nemrég Magyarországot Európa Floridájának nevezte, ami azt jelenti, hogy az önök országa egy világítótorony, amely szembeszáll a központosításra irányuló agresszív törekvésekkel. A klasszikus nyugati értékek, a természeti sokszínűség és a civilizációnk elleni támadás most olyan heves, mint még soha. Számunkra inspirációt jelent a magyar nép kiállása, ahogy védelmezi a sajátját a külső nyomással szemben.

A búrok útja című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.