Magyarország nemcsak beszél a Nyugat-Balkán támogatásáról

Szijjártó Péter Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügy- és diaszpóráért felelős miniszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: ha béke, nyugalom és fejlődés van a Nyugat-Balkánon, az Magyarországnak jó, ha ennek ellentéte, az Magyarországnak rossz. Bármi történik a térségben, annak azonnali hatása van Magyarországra – mutatott rá.

Hangsúlyozta: Magyarország nemcsak beszél a Nyugat-Balkán támogatásának fontosságáról, hanem cselekszik is ennek érdekében, sokszor az ország méretéből fakadó kötelezettségeken túl is segíti a béke és stabilitás megteremtését.

A külügyminiszter hozzátette: a koszovói NATO-vezetésű misszióhoz (KFOR) a harmadik legnagyobb hozzájárulást Magyarország nyújtja, és a jövő év novemberétől magyar parancsnoka lesz.

Közölte: a koronavírus-járvány minden országnak nagy kihívást jelent, az egészségügyi ellátórendszereket folyamatosan olyan helyzetben kell tartani, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül. Magyarország sikeres e szempontból, beszerezte a szükséges eszközöket és tud másoknak is segíteni. Koszovónak 50 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát ad – mondta.

Kitért rá: egy kötöttsegély-hitelmegállapodás értelmében 62 millió euró értékben magyar vállalatok két víztisztító művet építenek Koszovóban, és a közúti infrastruktúra fejlesztésében is beruházásokat hajtanak végre. Koszovóban egy nagy erőműépítés kezdeti fázisa zajlik, ehhez magyar hűtési technológiát is felhasználhatnak – tette hozzá.

Megjegyezte: hetvenötre emelik a koszovói hallgatóknak adott magyarországi ösztöndíjas helyek számát.

A külügyminiszter szerint az EU-nak legalább annyira érdeke a Nyugat-Balkán integrációja, mint magának a térségnek. Magyarország az EU-bővítés felgyorsításában érdekelt, és mivel Koszovó teljesítette a vízummentességhez szükséges feltételeket, azt kérik Brüsszeltől és a nagy tagállamoktól, hogy ne terjesszenek elő újabb feltételeket – mondta.

Arról is beszélt, hogy az Európába migránsokat küldő régiókban egyre rosszabb a helyzet, ami újabb migrációs hullámok elindulásának a veszélyét hozhatja, és ez most már komoly egészségügyi kockázatokat is jelent. Az elhibázott brüsszeli migrációs politika miatt a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is egyre több migráns jelenik meg, és tűrhetetlen helyzetek alakulnak ki – közölte.

Úgy látja, ha az EU nem változtat a migrációt ösztönző politikáján, akkor kiszolgáltatja a nyugat-balkáni országokat a „békés emberek életét ellehetetlenítő” migránsoknak.

Meliza Haradinaj-Stublla közölte: országa nagyra értékeli azt a folyamatos támogatást, amelyet Magyarország nyújt Koszovónak és a Nyugat-Balkánnak.

A koszovói politikus köszönetet mondott Magyarországnak a járvány leküzdéséhez adott segítségért is.

Üdvözölte a magyarországi ösztöndíjas helyek számának emelését, ez – mondta – különösen előnyös lehet Koszovónak, hiszen az ország népessége nagyon fiatal.

Közölte: a megbeszélés egyik fő témája a gazdasági együttműködés fejlesztése volt, és várják a magyar beruházásokat Koszovóban.

A koszovói külügyminiszter kiemelte a térség euroatlanti integrációjának jelentőségét.

Kérdésre válaszolva Meliza Haradinaj-Stublla arról is beszélt, hogy nagyon fontos ügy a vízummentesség, és Koszovó az egyetlen nyugat-balkáni ország, amelynek ezt még nem sikerült elérnie. Pedig az ország már nyolc éve teljesítette a feltételeket, és az EU ezt két éve hivatalosan is elismerte – magyarázta. Hozzátette: remélhetőleg a német EU-elnökség alatt változik a helyzet.

Szijjártó Péter egy Ukrajnára vonatkozó kérdésre kifejtette: „barátságtalan, nonszensz, bizonyos szempontból szánalmas” lépés az ukrán külügyminisztérium részéről magyar kormányzati tisztségviselők kitiltása, és máig nincs hivatalos közlés arról, miért tették ezt.

Emlékeztetett: Ukrajna azt nem kezelte a belpolitikába való beavatkozásnak, amikor 50 lélegeztetőgépet adott Magyarország, vagy azt, hogy csak Magyarország engedi át Nyugat-Európa felé az ukránokat. Azt sem tekinti Ukrajna beavatkozásnak a belügyekbe, hogy Kárpátalja legszennyezettebb folyóját megtisztítják magyar költségvetési forrásból – fűzte hozzá.

Kijelentette: Magyarország többször világossá tette, hogy készen áll a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, Magyarország a kölcsönös tiszteleten, a nemzetközi jog tiszteletén és a kétoldalú kötelezettségek betartásán alapuló baráti kapcsolatokban érdekelt, de ehhez a magyar és az ukrán kormány is kell. A kitiltásokkal pedig nem azt a jelzést küldi Ukrajna, hogy baráti kapcsolatokra törekedne – vélekedett.

Ugyancsak kérdésre válaszolva a külügyminiszter azt mondta: Magyarország igyekezett a lehető legtöbb lélegeztetőgépet beszerezni tavasszal, és most abban a helyzetben van, hogy a stratégiai készleteken felül tud ebből eladni és segíteni másoknak, így tudtak Csehországnak is adni lélegeztetőgépeket. Ha érkezik vételi szándék, segítségkérés, a nagykövetségek tárgyalnak róla, majd az operatív törzs hoz döntést – mondta.

A miniszterek a sajtótájékoztató előtt megállapodást írtak alá a beruházások ösztönzéséről és védelméről, ösztöndíjakról, valamint a tudományos és felsőoktatási együttműködésről.