Magyarország útját kívánjuk követni – Interjú Alice Weidellel

– Ez már a második budapesti látogatása volt. Nagy hatású beszédet tartott a CPAC Hungary rendezvényén. Orbán Viktor magyar miniszterelnök februárban is fogadta, ahogy most is. Milyen benyomások érték Budapesten?

– Ahogy az első, februári látogatásomkor is, Orbán Viktor miniszterelnök úr ismételt meghívása nagy megtiszteltetés volt a számomra. Budapest nemcsak egy lenyűgöző város gazdag történelemmel, amelyre nagyon büszkék lehetnek, hanem Orbán Viktor miniszterelnök úrnak köszönhetően évek óta a szabadság és a politikai értelem jelzőfénye, amely erős hatást gyakorol egész Európára, miközben Brüsszelben és Berlinben ideológiailag vezérelt politikát folytatnak az európai polgárok ellen. A budapesti CPAC-találkozó jelentőségét aligha lehet túlbecsülni: mivel a politikai baloldal globálisan régóta együttműködik, természetesen a konzervatív, szabadságpárti erőknek is szükségük van hálózatokra ennek ellensúlyozására. A CPAC-rendezvény ezért fantasztikus lehetőség volt számomra, hogy megosszam a közös értékeinket és meggyőződésünket és megvitassam őket a hasonló gondolkodású emberekkel. Az Alternatíva Németországnak (AfD) nagyszámú küldöttséggel vett részt ezen a találkozón, ami szintén óriási szimbolikus jelentőséggel bírt: megmutatta, hogy szerves részét képezzük egy széles körű európai mozgalomnak, amely patrióta erőkből áll és olyan értékeket képvisel, mint a nemzeti szuverenitás vagy a kulturális identitásunk védelme. A német mainstream pártok és a média azon próbálkozásai, hogy célzott félretájékoztatással és a szomszédos országokra gyakorolt politikai és gazdasági nyomással nemzetközi szinten elszigeteljék az AfD-t, kudarcot vallottak.

– Az AfD régóta készült a Fidesszel való kapcsolatfelvételre és együttműködésre. Idén ez valósággá vált. Mit vár az AfD ettől a kooperációtól?

– A Fidesznek és az AfD-nek közös az érdeke. Együtt fogunk dolgozni azon, hogy megfordítsuk Berlinnek és Brüsszelnek az elmúlt években tapasztalható gátlástalan ideológiai alapú politikáját, amely egész Európának ártott és elidegenítette az országainkat egymástól. Elsődleges cél a brüsszeli nómenklatúra hatalom- és befolyásvágyának megfékezése. Az AfD remélhetőleg küszöbönálló kormányzati részvétele új perspektívákat nyit meg: a kölcsönös tisztelet és a konstruktív együttműködés alapján építenénk újjá a német–magyar kapcsolatokat.

– Tudta, hogy ennyi támogatója van és ilyen népszerű Magyarországon?

– Nem gondoltam volna, de őszintén megtisztelő. Szeretem Magyarországot. Mindig öröm önöknél lenni.

– Mit képvisel az AfD?

– Az Alternatíva Németországnak szabadságpárti, patrióta párt. Abban a szilárd meggyőződésben alapították, hogy a polgároknak joguk van valódi választási lehetőséghez azzal szemben, amiről a bevett pártok, a németországi fősodor azt hiszi, hogy alternatíva nélkül ráerőltetheti a polgárokra. Nem fogjuk tétlenül nézni, ahogy a törvényeket megsértik, a jogállamiságot lerombolják és olyan felelőtlen politikai cselekedeteket hajtanak végre, mint például a 2015-ös migrációs válság idején vagy a gazdasági észszerűség alapelvei ellen. Minden erőnkkel Németország alapvető megújítása mellett vagyunk a szabadság és a demokrácia szellemében, és ezen elveknek érvényt kívánunk szerezni. Nyitottak vagyunk a világra, de németek akarunk lenni és maradni. Hosszú távon meg akarjuk őrizni az emberi méltóságot, megvédeni a gyermekes családokat, a nyugati keresztény kultúránkat, a nyelvünket és hagyományainkat a német nép békés, demokratikus és szuverén nemzetállamában. Az AfD olyan politikát képvisel, amely erősíti nemzeti szuverenitásunkat. Elkötelezettek vagyunk egy biztonságos, stabil és független Németország iránt, amelyben a törvény és a rend ismét elsődleges fontosságú. Célunk, hogy valódi alternatívát kínáljunk a fennálló pártokkal szemben, amely komolyan veszi az emberek aggodalmait és kívánságait, és végre újra Németország és a polgárai érdekeit szolgáló politikát folytat.

– Említette az aggodalmakat. Már Magyarországon is sokan aggódnak Németország miatt: a gazdaság omladozik, az energiaárak emelkednek, a hagyományos, prominens cégek külföldre költöznek vagy megszüntetik a munkahelyeket. Az elégedetlenség növekszik, a német társadalom mégis megosztott. Mi ennek a valódi oka?

– Jogos az aggodalmuk: országunk egzisztenciális válsággal néz szembe, és Németország jövőbeli életképessége komoly veszélyben van. Katasztrofális politikai döntések születtek a CDU vezette szövetségi kormányok 16 évében Angela Merkel kormányzása alatt, a jelzőlámpa-koalíció pedig zökkenőmentesen tovább folytatta és súlyosbította őket.

– Mire gondol?

– Ezek a kormányok mesterségesen létrehozott hiánnyal és az energiaárak emelésével szándékosan és szükségtelenül lerombolták a szövetségi köztársaság gazdasági alapjait. Az erőltetett dekarbonizáció országunk teljes ipartalanításával, a középosztály hanyatlásával, valamint a munkahelyek és a jólét elvesztésével fenyeget. Mihamarabb paradigmaváltásra van szükség minden egyes politikai területen, ahogyan azt az AfD évek óta követeli. Egyre több polgár ismeri fel, hogy az alapvető politikai váltáshoz az AfD-nek nincs alternatívája. A megosztottság a németországi, túlnyomórészt kormánypárti vagy baloldali médiának is köszönhető, amely nem tudósít elfogulatlan és semleges módon az AfD-ről.

– A februári szövetségi választások előtt rövid ideig úgy tűnt, hogy a CDU–CSU és az AfD akár kormánykoalíciót is alakíthat a választások után. A CDU–CSU és az AfD közösen szavazott a migrációs politikáról: először kapott többséget egy indítvány a Bundestagban az AfD segítségével. Aztán kiderült, hogy a Friedrich Merz vezette CDU meggondolta magát. Mi történt?

– Nem hiszem, hogy Merz úr és a CDU meggondolta volna magát. A CDU ideiglenes jobbra kacsintása kezdettől fogva pusztán választási kampányfogás volt. Az AfD álláspontját azért vették át és másolták le, mert pontosan ezt akarja a német szavazók többsége. A CDU vezetése azonban nem szeretne valódi változást a migráció kérdésében, de azt igen, hogy megválasszák őket, és csak ezért rendezték ezt a választások előtti színházi előadást.

– A szövetségi választások után a Friedrich Merz vezette CDU kormányt alakított az SPD-vel. Az új Bundestag még fel sem állt, amikor a régi, de már leváltott parlament megszavazott egy milliárdos értékű különalapot. Valóban szükség volt az adósságfék enyhítésére és a milliárdos hitelfelvételre?

– Az új kormánynak továbbra is el kell tussolnia az ország egyre mélyülő pénzügyi problémáit, amelyeket nem hajlandó megoldani. De ez nem lett volna lehetséges a már megválasztott új Bundestaggal (amelyben már nincs kétharmados többsége a rendszerpártoknak – a szerk.). Így az új kormány már a hivatalba lépése előtt nyíltan kifejezte megvetését a választók akarata és így a demokrácia iránt.

– Hová vezet mindez?

– Káros ez a fajta politika. Aláássa a polgárok bizalmát a szabad, demokratikus, alkotmányos államban. Legalább ennyire végzetes azonban az elfogadott alkotmánymódosítások tartalma is. Németország egyre nagyobb mozgásteret fog veszíteni a gigantikus, példátlan új adósság miatt. A hosszú távú eredmény az infláció és a lakosság széles rétegeinek egyre növekvő elszegényedése lesz.

– A kancellárválasztás újabb kínos élmény volt Friedrich Merz számára. Csak a második szavazás során lett kancellár. Ez rávilágított arra, milyen hajszálvékony a kormány többsége a Bundestagban. Saját soraiban is vannak árulók… Vajon egy ilyen szövetségi kormány stabilnak mondható?

– Ebben a kormánykoalícióban semmi sem stabil.

– Mit gondol Friedrich Merz kezdeti lépéseiről és nyilatkozatairól a nagy hatótávolságú fegyverek szállításáról, a Taurus rakétákról és az ukrajnai béke kérdéséről?

– Úgy tűnik, Merz alábecsüli hencegő kijelentései jelentőségét és veszélyességét, miközben nagymértékben túlértékeli tényleges befolyását ebben a konfliktusban. Egy német kancellárnak fel kellene használnia a rendelkezésére álló lehetőségeket, támogatni az erőfeszítéseket a vérontás mielőbbi befejezésére. Felelőtlen, sőt szánalmas olyan kardot lengetni, amely közelebbről megvizsgálva tompának és rozsdásnak bizonyul.

– Miért hagyták figyelmen kívül a nép akaratát a választások után?

– Mert a CDU és Friedrich Merz az antidemokratikus tűzfalhoz ragaszkodva blokkolja a Bundestagban a nem baloldali, polgári többséget. Tűzfalnak nevezzük Németországban az AfD-nek és több mint tízmillió szavazójának a kirekesztését. Pedig Németországban stabil jobbközép többség állna rendelkezésre a CDU–CSU-ból és az AfD-ből álló polgári-konzervatív kormány számára, amely kivezethetné a szövetségi köztársaságot a válságból és a letargiából. De a CDU–CSU a tűzfalat helyezi előtérbe a német nép és országunk jövőjének érdekeivel szemben.

– Miért?

– A CDU stratégiai zsákutcába manőverezte magát: az SPD-vel nem lesz képes végrehajtani a nagyrészt az AfD-től lemásolt választási ígéreteit. A Merz-kormány alatt nem lesz valódi politikai változás. Ennek az árát a polgárok fizetik meg. Németország jobbat érdemel ennél az opportunizmusnál és gerinctelenségnél!

– A CDU tagjai tömegesen hagyták el pártjukat. Új politikai otthonra találnak az AfD-ben?

– Természetesen mint az új és hosszú távon hamarosan az utolsó német néppárt, az AfD minden állampolgár előtt nyitott, aki békésen, demokratikus és alkotmányos eszközökkel akar dolgozni országunk jövőbeli életképességéért.

– Szinte naponta jönnek hírek németországi szörnyű bűncselekményekről. Vajon az új CDU–SPD-kormány javítani tudja a közbiztonságot?

– Nem, az imént említett okok miatt: a belbiztonság drámai eróziója és a bevett pártok 2015 óta tartó kontrollvesztése a migráció felett nyilvánvalóan összefügg. Ez a rendőrségi bűnügyi statisztikákból is egyértelműen látszik. Merz alatt, a jelenlegi CDU–SPD kormány idején nem lesz fordulat a migráció tekintetében. Ezek az intézkedések csak a CDU–CSU szemfényvesztései, a szavazók becsapása, hogy úgy tűnjön, mintha legalább a migrációs sorskérdésben keresztülvitte volna az akaratát az SPD-vel szemben. Idetartozik, hogy Friedrich Merz nemrégiben bejelentette, évi százezer menedékkérő a részéről rendben van. Nem ismerte fel az idők jeleit. Dánia szociáldemokrata miniszterelnöke, Mette Frederiksen ezzel szemben néhány nappal ezelőtt a migrációt a legnagyobb fenyegetésnek nevezte. Ez nemcsak az északi országokra vonatkozik, hanem természetesen Németországra is. A németországi közbiztonság hanyatlása és a társadalombiztosítási rendszerünk lerombolása egyértelmű irányváltás nélkül folytatódik.

– Mi lenne a megoldás az illegális migráció megfékezésére?

– Mi, az AfD, Magyarország útját akarjuk követni: Magyarországhoz hasonlóan nemcsak Németországnak, hanem egész Európának védőbástyává kell válnia az illegális tömeges migrációval szemben. Hazánk jövőbeli életképességének megőrzése érdekében Németországnak mint szuverén államnak következetesen érvényesítenie kell létfontosságú érdekeit a migráció sorskérdésében. Mindenkit, aki illegálisan vagy papírok nélkül lép be, vissza kell fordítani, és a világ tudtára kell hozni, hogy Németország határai zárva vannak. Az EU-n belüli szabad mozgásra vonatkozó szabályok természetesen változatlanok maradnak. Magyarország és Hollandia példáját követve ki akarunk lépni a működésképtelen uniós menekültügyi rendszerből: a közös európai menekültügyi rendszer kudarcot vallott, ezért nem fogjuk tovább követni ezt a tévutat. De ez önmagában még nem elég: senki sem beszél már a kitoloncolásról. Összesen körülbelül 221 ezer külföldi állampolgár tartózkodik Németországban, akiknek el kell hagyniuk az országot. Az AfD átfogó hazatelepítési offenzívát követel: minden olyan személy következetes kitoloncolását, akinek távoznia kell, a vonatkozó német törvények szigorú betartásával összhangban.

– A CPAC Hungaryn minden felszólaló azt állította, hogy eljött a patrióták kora. Az Egyesült Államokban Donald Trumppal ez valósággá vált, de Brüsszelben, illetve Európában még messze nem. Hogyan látja Európa jövőjét?

– Az Európai Unió már rég eltávolodott eredeti pozitív koncepciójától és egy bürokratikus, túlburjánzó intézménnyé vált, amely megkérdőjelezi tagállamai szuverenitását. Az önjelölt brüsszeli elit, amely teljesen elszakadt polgárai életének valóságától, egy EU-szuperállam létrehozására törekszik. Az AfD egyértelműen elutasít egy ilyen struktúrát, amelynek nincs meg sem a nemzeti, sem a szükséges minimális kulturális identitása. Ez helytelen út, tarthatatlan és kudarcra van ítélve. Egy pillantás az Egyesült Államokra vagy akár Argentínára megmutatja, mi lenne lehetséges, feltéve hogy van hozzá elegendő politikai akarat. A patrióták Európa-szerte erősödnek. Nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot, közép- és hosszú távon politikailag átfogó reformot kell végrehajtanunk a nemzetek közössége érdekében, elsősorban a meglévő hatalmi struktúrák lebontása révén. Az AfD a nemzetek Európájára, az európai nemzetek szövetségére törekszik, gazdasági és érdekközösségre, amely megőrzi tagállamai belső szuverenitását és lehetővé teszi a külső közös fellépést.

– Hogyan látja Németország jövőjét? Mikor fog bekövetkezni a remélt irányváltás?

– Mivel az AfD nélkül nem lesz politikai változás Németországban, a válaszom az, hogy azon a napon, amikor az AfD kormányzati szerephez jut.

– Jövőre négy német tartományban tartanak tartományi, Berlinben pedig képviselőházi választásokat. Milyen esélyei vannak az AfD-nek?

– Nagyon jók. Az AfD régóta a második legerősebb politikai erő országszerte, és messze a legerősebb Kelet-Németországban – ott az utolsó még megmaradt néppárt. A rólunk terjesztett minden kirekesztés, rágalmazás, erőszak és félretájékoztatás ellenére már több törzsszavazónk van, mint a CDU-nak. És tovább fogunk növekedni, sajnos hasonlóan azokhoz a hatalmas problémákhoz, amelyeket Németország az évek óta tartó kormányzati kudarcok eredményeként tapasztal, és amelyeket a CDU–SPD koalíció sem fog megoldani. Egy bizonyos ponton politikailag nem lehet majd megkerülni minket; a tűzfal le fog omlani. Meggyőződésem, hogy a CDU–CSU-val belátható időn belül létrejön az együttműködés valamilyen formája a keletnémet tartományokban.

– A rendszerpártok a legszívesebben betiltanák az AfD-t. Mindennap célkeresztben vannak. Mi ad erőt a harc folytatásához?

– Valóban óriási a ránk nehezedő politikai és médianyomás. Mindennap rágalmazással, megfigyeléssel és elhallgattatásra irányuló jogi manőverekkel szembesülünk. A tartományi és szövetségi parlamentekben évek óta megfosztják az AfD-t, az egyetlen valódi ellenzéki pártot a jogaitól. A belföldi hírszerző szolgálatot az ellenzék elnyomására használják, az államilag ellenőrzött televíziót pedig a rágalmazására. De pontosan ez mutatja, hogy megérintettük az emberek szívét. Erőt merítek azoknak a támogatásából, akik ránk szavaznak. Azokból a beszélgetésekből, amelyeken azt mondják: „Ne hagyjátok abba, szükségünk van rátok.” Tudom, hogy emberek millióinak az érdekében szólunk, akik már nem érzik, hogy a hagyományos pártok képviselnék őket. Ez a támogatás és az a meggyőződés, hogy országunknak valódi politikai változásra van szüksége, megadja nekem és nekünk, az AfD-nek a szükséges erőt a folytatáshoz.

– Vajon a jelenlegi kormány kitölti ezt a törvényhozási ciklust?

– Szilárdan meg vagyok róla győződve, hogy az új kormány még a jelzőlámpa-koalíciónál is gyorsabban fog összeomlani. Ezért nem kizárt, hogy az AfD már 2029 előtt kormányzati szerephez jut szövetségi szinten. Természetesen minél előbb, annál jobb, mert Németországnak fogy az ideje. Az AfD készen áll a kormányzati felelősségvállalásra.