Az ülésen az Európai Bizottság bemutatta a kohéziós források legújabb felhasználási adatait, valamint beszámolt mind a pénzügyileg még le nem zárt 2000-2006 ciklus, mind a most zajló 2007-13 pénzügyi időszak kohéziós politikával kapcsolatos fő kérdéseiről, problémáiról. 2006-ig Magyarországnak 1483 millió euró járt a Kohéziós Alapból. 2009-ig ebből 1052 milliót sikerült felhasználni. Az ebből számított úgynevezett abszorpciós kapacitás 71 százalék, ami az új tagállamok közötti a legrosszabb eredmény.

Surján László európai parlamenti képviselő (Fidesz) hangsúlyozta: „a még fel nem használt mintegy 110 milliárd forintnak megfelelő összeg megszerzése nem teljesen reménytelen. Ehhez egyrészt a még folyó projekteket hibátlanul le kell zárni. Másrészt, ha reményeink szerint az Európai Bizottság a válságra való tekintettel még meghosszabbítja az elszámolási határidőt, és a vitatott tételeket is meg lehet védeni, akkor akár a teljes összeg lehívására is sor kerülhet. Ez már alighanem az új kormány feladata lesz”.

Sajnos az Európai Bizottság tisztviselői Magyarországot név szerint is a szégyenpadra ültették, mivel nem biztosította a szükséges önrészt és ezért Magyarország nem fér hozzá az uniós forrásokhoz. A 2007-től 2010. év márciusáig megnyílt felzárkóztatási forrásoknak csak 25,15 százaléka, összesen 3,3 milliárd euró érkezett be az országba. Ezzel a tíz új tagállam között a hatodik helyen állunk. Ennek az összegnek a nagy része, 2,3 milliárd euró, az EU-tól kapott előleg. Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy a tagállamok hogyan használták fel az előlegeket. Az elvárás a regionális fejlesztések érdekében történő felhasználás, valamint a programok felgyorsítása.