Magyarország visszautasítja a kettős mércét

Magyarország visszautasítja, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kérdésre válaszul, miután a visegrádi négyek (V4) vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter érintette azokat a kérdéseket is, amelyeket a lengyel külügyminiszternek tettek fel országa és az unió kapcsolatáról. A magyar miniszter azt mondta: „visszautasítjuk, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza, sajnos, azt látjuk, hogy Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság nagyon erősen alkalmazza a kettős mércét. Ez elfogadhatatlan.”

Úgy folytatta, jó lenne, ha az európai intézmények „egyes tagállamok kipécézése helyett” végre a valódi feladatukkal foglalkoznának, ahelyett, hogy „vegzálnak teljesen alaptalanul bizonyos tagállamokat”. Az EU soha nem volt olyan rossz biztonsági helyzetben, mint most – jegyezte meg, hangsúlyozva: Magyarország nem járul hozzá egyetlen olyan uniós intézkedéshez sem, amelynek Lengyelország a kárát látná.

Szijjártó Péter más téma kapcsán közölte, bár az unión érezhető a „bővítési fáradtság”, a V4-ek a bővítés pártján állnak, gyorsítanák azt a Nyugat-Balkánon. Reményét fejezte ki, hogy a közösség taglétszáma a közeljövőben bővülhet, és hangoztatta: visszautasítjuk az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy a következő öt évben nem lesz bővítés.

Az azzal kapcsolatos felvetésre, miszerint Emmanuel Macron francia államfő a közelmúltbeli látogatásai során lengyel és magyar vezetőkkel nem találkozott, azt felelte: sok kísérlet történt már a visegrádi csoport egységének megbontására, de azok nem értek célt, az együttműködés továbbra is a leghatékonyabb és a legszorosabb szövetség az Európai Unión belül. Emlékeztetett arra is: a V4-ek miniszterelnökei júniusban már egyeztettek a francia elnökkel.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter válaszában országa diplomáciai együttműködését hangsúlyozta Franciaországgal. Kiemelte, hogy májusban bilaterális csúcstalálkozó is volt a felek között. Megjegyezte azt is: Macron elnök szerinte számos kijelentését saját állampolgárainak szánja – választókat kíván szerezni -, ezért azok nem feltétlenül kapcsolódnak Lengyelországhoz. Fontosnak nevezte, hogy a két ország kapcsolatát ne árnyékolják be ideológiai viták.

Visszautasította, hogy országa elszigetelődne, sorolva azokat a nyugati, keleti és déli partnerekkel tervezett eseményeket, amelyekkel már „betelt a naptáruk”.

Kijelentette ugyanakkor: Frans Timmermans uniós biztos és a bizottság is túllépett a megbeszélések technikai szintjén, ügyüket inkább politikai keretben tárgyalták. A biztosról, aki az Európai Bizottság alelnöke, megjegyezte, szerinte személyes célja, hogy monitorozza Lengyelország tevékenységét, és eldöntötte, hogy túllép mandátumán, politikai tevékenységet folytat Lengyelország ellen.

MTI