Magyarországra is kitértek Weber és Timmermans vitáján
A klímaváltozás ellen folytatott küzdelemtől a migráció ügyéig számos területen eltérések mutatkoztak az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PES) elképzelései között az Európai Parlament (EP) két legnagyobb pártcsaládjának EP-választási csúcsjelöltje, Manfred Weber és Frans Timmermans első németországi televíziós vitáján, amelyet kedd este tartottak az ARD országos köztelevízióban.
A csatorna ARD-Választási aréna (ARD-Wahlarena) című 90 perces élő műsorában 130 választópolgár tehetett fel kérdéseket a jelölteknek. Az általuk felvetett témák között szerepelt a lengyel, a magyar és a román kormány jogállamisággal összefüggő tevékenységével szembeni európai uniós kifogások, illetve eljárások ügye is.
Manfred Weber ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egy új típusú eljárást kell bevezetni a jogállami elvek tagállami érvényesülésének biztosítására, mert az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás „életlen kard”, nem kellően hatékony. Kifejtette: az új eljárás arra szolgálna, hogy a jogállamiság megsértésének legyenek pénzügyi következményei, járjon az EU-s támogatások csökkenésével.
Frans Timmermans szerint nem az eljárási formákkal van gond, hiszen az Európai Bizottság (EB) a jelenlegi eszközrendszert használva is ért el eredményeket. A baj inkább a politikai akarat hiánya a tagállami kormányok oldalán, a kormányok közössége nem lép fel a kellő határozottsággal a jogállamiság ellen vétő tagjaik ellen, ami akár az EU széthullásához is vezethet – fejtette ki a holland politikus, aki a jogállamisági kérdésekért is felelős első alelnöki tisztséget tölti be a távozó, Jean-Claude Juncker vezette bizottságban.
A többi között megjegyezte, hogy Magyarországról „elüldöztek egy egyetemet”, és az úgynevezett Stop Soros törvény révén „szörnyű dolgokat művelnek”, nyomás alá helyezik a civiltársadalmat, „szabad sajtó pedig szinte nincs is már” az országban.
Nézetkülönbségek mutatkoztak a többi között gazdaságpolitikai és környezetvédelmi, klímapolitikai ügyekben is. Az utóbbival kapcsolatban Frans Timmermans sürgette a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását, amit Manfred Weber elutasított, egyebek mellett kiemelve, hogy éppen egy ilyen kezdeményezés vezetett az úgynevezett sárgamellényesek tiltakozó mozgalmához Franciaországban.
A gazdaságpolitikai, államháztartási kérdésekkel kapcsolatban Frans Timmermans kifejtette, hogy több szolidaritásra van szükség a gazdasági válságok kezelésében, ezért a munkanélküliek ellátásában be kell vezetni egy úgynevezett viszontbiztosítási rendszert, egy közös pénzalapot, amelynek forrásaiból a válsággal küszködő tagországok kaphatnak segítséget, hogy ne szoruljanak a munkanélküliek ellátásának csökkentésére. Manfred Weber szerint ez a megoldás gyengítené a tagállami kormányok hajlandóságát a felelős államháztartási politikára, holott inkább önállóságra és szerkezeti reformokra kellene ösztönözni őket.
A két legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltjének vitájában a migráció körüli ügyekben is eltérések, más-más hangsúlyok mutatkoztak. Így például míg Manfred Weber azt emelte ki, hogy elsősorban az EU külső határának hatékony védelmére, az illegális migráció visszaszorítására kell összpontosítani, Frans Timmermans kijelentette, hogy a legfontosabb egy „szolidáris menekültügyi rendszer”, és ismét leereszkednek a határsorompók az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben, ha nem sikerül ezt megvalósítani.
Az Afrikából az EU felé irányuló migrációval kapcsolatban Manfred Weber aláhúzta, hogy mindenekelőtt a kereskedelempolitika eszközeit kell alkalmazni, szabadkereskedelmi megállapodásokon alapuló partneri kapcsolatok révén kell elősegíteni az afrikai országok fejlődését, hogy lakóik a kivándorlás helyett a hazájukban boldoguljanak. Frans Timmermans viszont kiemelte, hogy a kereskedelem nem elég, egy összetett fejlesztési program, egy „nagyszabású Marshall-terv” szükséges, valamint a „megbékélés Afrikával”, amihez az is hozzátartozik, hogy kiterjesztik az Erasmus EU-s egyetemi diákcsere ösztöndíjprogramot Afrikára.
A PES csúcsjelöltje hangsúlyozta, hogy a migráció és a menekültügy kérdéseinek megoldása csak a szolidaritás lehet, ezt azonban megtagadja Lengyelország, Magyarország és Ausztria. Ezzel összefüggésben arról is szólt, hogy a 2015-ös menekültválság idején a német kancellár, Angela „Merkel az emberségességével megmentette Európát”.
A két csúcsjelölt második televíziós vitáját a német nyelvterületen május 16-án tartják, a szervező a ZDF német országos köztelevízió és az ORF osztrák közszolgálati médiatársaság.
