Magyarul is megjelent Klaus von Dohnanyi Nemzeti érdekek című könyve
Magyarul is megjelent Klaus von Dohnanyi volt német miniszter külpolitikai témájú könyve. A Nemzeti érdekek című kötetet szerdán mutatták be Budapesten, az Andrássy Egyetemen.
A rendezvényen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „sokszor érezzük egyedül magunkat az európai vitákban, még kínzóbb, amikor a tények tiszteletének hiányát látjuk. A tények tiszteletére épül Klaus von Dohnanyi könyve, amely üdítő kivételt jelent a mai nyugat-európai közéletben”.
Gulyás Gergely felidézte, hogy amikor a Magyarországgal szembeni vádak 2010 és 2014 között megszaporodtak, Dohnanyi közzétett egy anyagot, amelyben bebizonyította: bár lehet vitatni sok mindent, a német sajtó tendenciózusan elferdíti a valóságot a magyarországi helyzetről.
„A könyv legfontosabb megállapítása az Európai Unióra vonatkozó rész, azon belül is az, hogy nemzetekben kell gondolkodni. Az Ukrajna elleni orosz agresszió vesztese Európa, a magas nyersanyagárak miatt Oroszország a szankciókon egyelőre nem vagy alig veszített, az Egyesült Államok a nagy olajfeldolgozó társaságok miatt inkább nyert ezen” – szögezte le a miniszter.
A 94. éve felé közeledő Klaus von Dohnanyi évtizedekkel korábban Willy Brandt, majd Helmut Schmidt kormányában dolgozott, később Hamburg polgármestere volt. A szociáldemokrata politikus, aki videón kapcsolódott be az eseménybe, hangsúlyozta: az európai országoknak jobban meg kellene ismerniük egymás nemzeti érdekeit, enélkül nincs előrelépés.
„A Magyarország felé megfogalmazott uniós szemrehányások nagy része tényszerűen nem stimmelt. Európa nem szuverén, függünk az Egyesült Államok különböző biztonságpolitikai intézkedéseitől. Az együttműködés fontos, de az amerikai érdekek mások, mint az európaiak. Ez vonatkozik a háborúra is, ami Európa keleti határainál folyik” – jegyezte meg Klaus von Dohnanyi.
A német politikus szólt arról, hogy könyve még az orosz-ukrán háború kitörése előtt íródott. Hozzátette: a háborút el lehetett volna kerülni, ha a két fél készen állt volna egyeztetni az esetleges ukrán NATO-tagság témájáról.
Gulyás Gergely arról is beszélt a rendezvényen, hogy az orosz nyersanyag hiánya ma egész Európát térdre kényszerítené. Úgy fogalmazott, bár vannak országok, amelyek fegyvert szállítanak, Ukrajnát megvédeni nem tudjuk, ugyanakkor mindent el kell követni, hogy olyan helyzet alakuljon ki, ahol békét lehet kötni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is kitért, hogy Orbán Viktor többször kezdeményezett vitát Európa jövőjéről, ez mégsem került eddig napirendre. „Nem szeretnénk európai egyesült államokat, mást gondolunk például a migrációról, mint svéd barátaink. De a közös európai külpolitikához több stratégiai megbeszélésre lenne szükség, olyan stratégiai kérdésekben, mint a Kínához való viszonyulásunk” – mondta.
Az eseményen jelen volt Werner J. Patzelt, a Drezdai Egyetem volt professzora, aki arról is beszélt, fontos lenne jobban megérteni az EU-ban a magyar jellegzetességeket, azt, hogy ki miként értelmezi az európai problémákat.
A rendezvény házigazdája Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója volt; az alapítvány gondozásában jelent meg a Nemzeti érdekek – Útmutatás a német és az európai politika számára a globális átalakulások tükrében című könyv.
Mint Prőhle Gergely elmondta, a szerző nagyapja Dohnányi Ernő zeneszerző és zongoraművész, édesapja Hans von Dohnanyi, a Hitler-ellenes merényletben való részvétel vádjával kivégzett jogász volt. „Óriási politikai életmű áll mögötte, oktatási és tudományos ügyekért felelős miniszter volt Willy Brandt kormányában, Helmut Schmidt kancellársága idején pedig külügyi államminiszter” – sorolta Prőhle Gergely.
