Németország a változásra szavazott volna, de hiába, nem jött össze
Majdnem történt valami
Sok mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy végül maradjon minden a régiben. A választás nyertese, a CDU továbbra is kizárja az együttműködést az AfD-vel, amely eddigi története legjobb eredményét érve el, a második helyen végzett, mindössze nyolc százalékkal maradva el a CDU-tól. Hajszálvékony többsége lehet az úgynevezett nagykoalíciónak, de már Olaf Scholz nélkül, a kancellár bejelentette, hogy visszavonul. Még mindig van lejjebb: a régi pártok a választók akarata ellenére bebetonozzák korábbi status quót.
Kimagaslóan magas, 84 százalékos részvételi arány mellett megszületett az előzetes hivatalos végeredmény, amely szerint a CDU–CSU pártszövetség végzett az első helyen, a várakozásoknál rosszabb eredménnyel: a szavazatok 28,5 százalékát szerezte meg. Második lett az Alternatíva Németországnak 20,8 százalékkal. Az AfD az előzetes várakozásoknak megfelelően megduplázta 2021-es eredményét, és a tavalyi EP-választások óta is jelentősen erősödött. Az AfD megérkezett a politikába, egyértelműen középpárttá vált, ennek ellenére nem kap lehetőséget a kormányzati részvételre.
Csak a harmadik lett az SPD. Olaf Scholz kancellár pártja 2021-es eredményéhez képest közel 10 százalékot esett vissza, mindössze 16,4 százalékot érve el. Scholz kancellár pártja minden idők leggyengébb választási eredményét hozta, nem is tagadták: a szociáldemokraták keserű vereséget szenvedtek. A vesztes SPD ennek ellenére az új kormánykoalíció tagja, a CDU junior partnere lesz. A Zöldek is gyengültek, 11,6 százalékkal végeztek a negyedik helyen. Meglepetést okozott a Baloldal (Die Linke), amely 8,8 százalékot elérve begyűjtötte a szélsőbaloldali szavazatokat. Nem jutott be a törvényhozásba a BSW (Sahra Wagenknecht pártja), és kiesett a liberális FDP is.
Győztes vesztesek
A rekordmagas részvételi arány ellenére a választás legnagyobb vesztesei a választók, akik a változásra szavaztak, ehelyett a korábbi erőviszonyok bebetonozását kapják: a CDU–CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz kizárta a választási eredményből is egyértelműen következő koalíciót a második helyezett Alternatívával, és inkább a vesztes SPD-vel alakít kormányt. Nagykoalíciónak ez aligha nevezhető, mert épphogy többsége van (ha a BSW, amely az előzetes eredmények szerint 4,97 százalékon áll, mégis bejut a Bundestagba, Merznek a Zöldekre is szüksége lesz a kormányalakításhoz, és a kétszázezer levélszavazatot még nem dolgozták fel. A BSW mindössze 0,028 százalékkal maradt a bejutási küszöb alatt. Fabio de Masi [BSW] X-bejegyzése szerint a mindössze 13 ezer szavazat sorsát a karlsruhei taláros testület döntheti el.)
Németország kettészakadt
Ha a számokat nézzük, első pillantásra szembeötlő a különbség az ország keleti és nyugati fele között. Kelet-Németországban az AfD majdnem kétszer olyan erős, mint a CDU. A választók több mint egyharmada, minden harmadikuk az AfD-re szavazott. A volt NDK-ban a választást egyértelműen az AfD nyerte meg 34 százalékkal, de Szászországban és Türingiában még ennél is jobban teljesített, 40 százalék közeli eredménnyel vitte el a pálmát.
Ezzel szemben az országosan győztes CDU Kelet-Németországban mindössze 17,8 százalékot szerzett. A harmadik helyre futott be a Baloldal 13,2 százalékkal, megelőzve az SPD-t, amely itt mindössze 11,3 százalékot tudott begyűjteni. A kieső Sahra Wagenknecht Szövetség a keletnémet oldalon két számjegyű eredményt ért el, 10,2 százalékot szedett össze, messze többet, mint országosan, a Zöldek viszont mindössze 0,8 százalékkal végeztek a bejutási küszöb felett.
Az ország keleti fele tehát világoskék (AfD), a nyugati országrész fekete (CDU) néhány vörös folttal. A nyugatnémet országrészben a CDU–CSU a legerősebb 30,8 százalékkal, a második az AfD (17,7) és a harmadik az SPD (17,6). A Baloldal meglepően erős itt is: 7,8 százalékot ért el. A BSW kiesésének oka, hogy a nyugatnémet tartományokban mindössze 3,9 százalékot tudott begyűjteni.
Aggasztó trend
A másik szembetűnő törésvonal a generációk közötti óriási különbség. A 25 év alatti korcsoportban erős polarizáció figyelhető meg. Húsz százalékuk az AfD-t, 25 százalékuk viszont a Baloldalt támogatta. Az első választók körében egyértelműen vezet a Baloldal 27 százalékkal. Ezt a Die Linke a forradalmi-osztályharcos kampányával érte el, ami úgy tűnik, a legfiatalabbak körében nagyon népszerű. Félmillió honosított bevándorló most először szavazott, köztük is sok a fiatal, akik szintén a Die Linke bázisát erősítették.
Az SPD 16,4 százalékos, rendkívül gyenge eredménye a párt eddigi legrosszabb szereplése, aminek már személyi konzekvenciája is van: „Az esetleges koalíciós tárgyalások esetén nem állok rendelkezésre tárgyalópartnerként” – jelentette ki a bukott kancellár. Még nem tudni, ki veszi át Scholztól a stafétabotot, de az SPD-n belül ismét felmerült a védelmi miniszter, Boris Pistorius neve. Ugyancsak felhagy az aktív politizálással Christian Lindner, az FDP elnöke, aki az X-en jelentette be a visszavonulását.
