Büntetés mezőgazdasági termékek felhalmozásáért

382 millió eurós büntetést akar kiszabni a tíz új tagállamra az Európai Bizottság, mivel szerinte ezek az országok túl sok agrárterméket halmoztak fel uniós csatlakozásuk küszöbén, és így a jogosnál több támogatást igényeltek Brüsszeltől. A második legtöbb büntetést hazánk kapná, 90 millió eurót. A négy visegrádi ország mezőgazdasági vezetői megállapodtak abban, hogy nem fizetik ki a büntetést. A tisztánlátást zavarja, hogy a brüsszeli vádak között mandarin- és ananászkészletek felhalmozása is szerepel, aminek a termelése nem igazán jellemző az új tagokra.

Az Európai Bizottság összesen 381,9 millió eurós büntetést akar kiszabni a tíz új tagországra. Az indok, hogy túl sok agrárterméket halmoztak fel ezek a tagállamok uniós tagságuk küszöbén. Lengyelország járhat a legrosszabbul, mivel 136 millió eurót kellene visszafizetnie a brüsszeli kasszába. Hazánkra a második legnagyobb összeg, 90 millió euró jut. A büntetés 77 százaléka egyébként a visegrádi négyekre esik, ezért Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia mezőgazdasági vezetői megállapodtak abban, hogy nem fizetik ki a büntetést. Simon Zsolt szlovák agrárminiszter, a találkozó házigazdája kijelentette, elutasítják Brüsszelnek azt az állítását, hogy rizsből, marhahúsból, baromfiból, gombából, mandarinból és ananászból norma feletti készleteket halmoztak fel.

A felek megkérdőjelezték a számítás módszertanát. Az egyeztetésen Simon Zsolt elmondta, az EU év eleji jelentésében még szó sem esett arról, hogy ezek az állítólagos feleslegek megzavarták volna az EU piaci egyensúlyát.

– Amikor Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben belépett az Európai Unióba, Brüsszel nem volt ilyen szigorú velük – mondta Máhr András, a magyar földművelésügyi tárca helyettes államtitkára, aki szerint, ha igaz lenne, amit a bizottság állít, akkor Magyarország és Lengyelország mandarinkonzerv-exportáló nagyhatalommá vált volna. A szakminiszterek azt remélik, hogy a visegrádiak deklarációjához csatlakozik a többi hat új uniós tagállam. – A 2003-as esztendő aszályos év volt, az ország raktárkészletei a minimálisra csökkentek, sőt bizonyos mezőgazdasági termékekből behozatalra szorultunk. Már csak ezért sem haladhatták meg mezőgazdasági árukészleteink az uniós csatlakozás évében a megengedett mértéket – emlékeztetett Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. – Valójában az unió azért léphet fel hazánkkal szemben ilyen szigorúan, mert a 2005-2006-os gazdasági évben az intervenciós felajánlások több mint 50 százaléka Magyarországról érkezett. Ennek következtében Brüsszel éppen változtatni próbál az intervenciós rendszeren, a takarmánykukoricára a jövőben megszüntetnék az uniós felvásárlási kötelezettséget.

– A probléma az európai uniós csatlakozási szerződésünkben gyökerezik, mivel ebben azt rögzítették, hogy ha Magyarország mezőgazdasági készleteinek értéke a csatlakozást megelőző év május 1-jéhez képest nagyobb a csatlakozás napján, abban az esetben a készletérték-növekedést be kell fizetni Brüszszel kasszájába – mondta lapunknak Glattfelder Béla, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője. – A kormány a csatlakozás idején azt ígérte a termelőknek, hogy adó formájában be fogja hajtani ezt a különbözetet, ezért a gazdálkodók nem is halmoztak fel készleteket. Ezt a csatlakozási szerződésünkben rögzített passzust az Európai Bizottság most egyoldalúan a mi rovásunkra értelmezi. A bizottság saját becsléseket végzett, így kalkulálta ki a hazánkra rótt 90 millió eurós büntetést. A vita egyébként már egy éve folyik – mondta a politikus, majd hozzátette, a kormányzatnak teljesen igaza van, hogy nem kívánja ezt az összeget befizetni.

(ana)