Manfred Weber szerint „az ukrán nép bátorsága állította meg Putyint”
Heves vita bontakozott ki a ZDF műsorában arról, miként reagáljon Európa az egyre gyakoribb orosz provokációkra. A vita apropóját az adta, hogy francia hadihajók nemrég egy gyanús orosz „szellemtankert” – vagyis egy olyan, titokban működő olajszállító hajó, amelyet szankciók és ellenőrzések kijátszására használnak – állítottak meg, amelyről drónokat indíthattak. A kérdés az volt: mennyire van közel Európa egy közvetlen háborúhoz Oroszországgal?
A stúdióban többek között Manfred Weber, a CSU európai parlamenti képviselője, Jan van Aken, a német Baloldal politikusa, valamint Claudia Major politológus és a ZDF tudósítója, Katrin Eigendorf vitáztak.
Manfred Weber úgy fogalmazott, hogy „a mi generációnkat egy kegyetlen világba lökték, és ott meglehetősen védtelenek vagyunk”. Hangsúlyozta: bár jogilag nincs háborús állapot, Európa egy „hibrid háború” részese, amelyben készen kell állnia. Kijelentette: „Ha drónok lépnek Európába, azokat elfogják, és kész”. Ezért is sürgette egy európai „drohnenwall”, vagyis közös drónelhárító rendszer kiépítését, valamint egy külön kibervédelmi egység létrehozását.
Claudia Major óvatosságra intett az olyasfajta „leegyszerűsítő” megközelítéssel szemben, amely szerint vagy háború van, vagy béke. Szerinte Oroszország jelenlegi fellépése inkább egy „konfliktus”, amely ellen komplex eszközökkel kell fellépni. Hasonlóképpen értékelt Katrin Eigendorf is, aki azt mondta: Oroszország gazdaságilag gyengül, 30 év után először ismét üzemanyagot kell importálnia, ezért a drónakciók inkább figyelemelterelések, amelyekkel a kudarcokat próbálják elfedni. Putyin módszerét egy iskolai verekedéshez hasonlította: kisebb provokációkkal próbálnak nagy feszültséget kelteni.
Jan van Aken elutasította a háborús retorikát, ugyanakkor elismerte: ha drón repül be egy területre, azt hatástalanítani kell, de mindig „egy eszkalációs fokkal visszafogottabban”, hogy a helyzet ne csússzon ki az ellenőrzés alól. Kiemelte: évente mintegy 20 milliárd euró áramlik Oroszországba európai országokból, amivel szerinte a kontinens maga is Putyin háborús gépezetét finanszírozza. Úgy fogalmazott:
„Franciaország, Spanyolország, Belgium és Hollandia több pénzt fizet be Putyin kasszájába, mint amennyit Ukrajnának adnak”.
Azt is állította, hogy ha Európa 2022 februárjában azonnal olajembargót vezetett volna be, „a háború két hónap alatt véget ér”.
Weber „rosszindulatú vádként” utasította vissza ezt a kijelentést, hangsúlyozva, hogy „az ukrán nép bátorsága állította meg Putyint”. Major is bírálta a baloldali politikus érvelését, mondván: „Azt hinni, hogy katonai képességek nélkül be lehet fejezni egy háborút, naivitás”.
A vita során szó esett az Egyesült Államok szerepéről is. Peter R. Neumann politológus arra figyelmeztetett, hogy Európa alábecsüli Donald Trump hozzáállásának következményeit. Szerinte az amerikai elnök évtizedek óta csodálója Vlagyimir Putyinnak, az ukrajnai háborút pedig elődje, Joe Biden háborújának tekinti, ezért az amerikai támogatás kilátásai inkább „negatívak Ukrajna számára”. Reményt jelenthet ugyanakkor az EU új terve: Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentette, hogy a mintegy 140 milliárd euró értékben befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának nyújtott hitel fedezeteként használhatják fel. Ezt a megoldást a német kancellár, Friedrich Merz is támogatja. Putyin ezt „lopásnak” nevezte, de még Jan van Aken is helyeselte: szerinte ideje az orosz oligarchák vagyonát is lefoglalni.
Claudia Major a vita végén úgy fogalmazott: két kérdés dőlhet el a következő időszakban. Egyrészt az, sikerül-e Ukrajnát abba a helyzetbe hozni, hogy a saját feltételeivel zárhassa le a háborút, másrészt képesek lesznek-e az európai országok politikailag, katonailag és gazdaságilag úgy megerősödni, hogy Oroszországnak világossá tegyék: egy támadás egyszerűen nem éri meg.
