Magyar Péterrel megnyílna az út Ukrajna előtt az unióba?
Az Európai Unió és Ukrajna új, tízpontos reformcsomagról állapodott meg, amelynek célja, hogy megerősítse a jogállamiságot és lendületet adjon Kijev uniós csatlakozási folyamatának. A megállapodást Lvivben jelentették be, alig néhány héttel azután, hogy napvilágra került az orosz támadás óta legsúlyosabb ukrán korrupciós botrány, amely Volodimir Zelenszkij elnök egyik legközelebbi munkatársát is érinti – írja a Politico.
Marta Kos bővítési biztos úgy fogalmazott, hogy a tíz legfontosabb reform a bírósági intézmények megerősítését, valamint a korrupció elleni határozottabb fellépést szolgálja. Hangsúlyozta, hogy
az Európai Bizottság lehetőségként tekint erre a szakaszra, és gyorsítani szeretné az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.
A biztos szerint technikai értelemben már hat tárgyalási csomag megnyitása is elő van készítve, jóllehet
a folyamatot továbbra is blokkolja Magyarország, hazánk jóváhagyása pedig elengedhetetlen lenne.
A kirobbant korrupciós ügy azonban sötét árnyékként nehezedik Kijevre és az uniós csatlakozással kapcsolatos elképzeléseire. Volodimir Zelenszkij a botrány kirobbanása után menesztette az ügyben érintett kabinetfőnökét, ami a bizottság szerint szükséges, de nem elégséges lépés. A csütörtökön bemutatott reformprogram a lehetséges visszalépést próbálja kiegyensúlyozni.
Jessica Rosencrantz svéd Európa-ügyi miniszter szerint, ha Ukrajna minden csomag esetében teljesíti a vállalt feladatokat, akkor az ország felkészültségét megfelelnek lehet tekinteni – amint „lekerül az asztalról” a magyar vétó, ezzel minden bizonnyal arra utalva, hogy amennyiben nem Orbán Viktornak, hanem Magyar Péternek hívják Magyarország miniszterelnökét, többé nem lesz gond a magyar vétóval.
Úgy fogalmazott, hogy az ukrán emberek évek óta törekednek az uniós tagságra, és az bizonyos értelemben biztonsági garanciát is jelentene számukra.
A reformcsomag átfogó változtatásokat ír elő: módosítanák az ukrán büntető-törvénykönyvet, megerősítenék a NABU korrupcióellenes ügynökséget, egységesítenék az ügyészségi kinevezéseket, átalakítanák az állami Nyomozó Hivatalt, valamint nemzetközileg ellenőrzött bírákat neveznének ki a legfelsőbb igazságszolgáltatási intézményekbe. Emellett olyan belső kontrollrendszerek kialakítását is előírják, amelyek a magas szintű korrupció visszaszorítását szolgálják.
