Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Hirdetés

Marad az Európai Bizottság élén Ursula von der Leyen, miután az Európai Néppárt politikusa megszerezte a szükséges számú szavazatot. Ezzel jobb eredményt sikerült elérnie, mint legutóbb, akkor mindössze 9 szavazattal ugrotta meg a lécet, most a minimálisan szükségesnél 41-gyel többet tudott begyűjteni. Von der Leyenra a strasbourgi titkos szavazáson 401-en voksoltak, nemmel viszont az előzetes várakozásokkal szemben csupán 284-en. A fősodor ünnepel. „Henry Kissinger régi kérdése, hogy kit kell felhívni, ha Európát akarjuk felhívni?”, mondta Nathalie Tocci, a római székhelyű Istituto Affari Internazionali agytröszt igazgatója. „Azt hiszem, ebben a pillanatban megszületett a válasz”, idézi a The Week, ám nem mindenki állt kétszer sorba, amikor a kincstári optimizmust osztogatták.

„Az európai politikában már mindenki ismeri Von der Leyent. És nem mindannyian rajonganak érte. Meg kell majd küzdenie a kritikusokkal, akik rámutatnak irányító, titkolózó és távolságtartó vezetői stílusára. Általában csak néhány megbízható tanácsadóval konzultál – akik jellemzően németek”, írja a Politico hozzátéve, hogy Von der Leyennak soha nem volt valódi alternatívája a bizottság elnöki posztján. „A bizottsági elnök hatalmi-politikai alkut, paktumot kötött az Európai Parlament (EP) háborúpárti többségével”, kommentálta a választás eredményét Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője.

„Börtönbe, ne a bizottságba!”

Ewa Zajączkowska-Hernik lengyel EP-képviselő, a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció vezetője még a szavazás előtt éles hangú felszólalásában azzal vádolta Von der Leyent, hogy tönkretette a mezőgazdaságot, fokozatosan elszegényíti az európaiakat, és felelős „minden nemi erőszakért, aljas támadásért, amit az illegális migránsok elkövetnek”. Hozzátette, az Európai Bizottság elnökének újbóli kinevezése az EU összeomlásának folytatódásához vezetne. „Börtönbe kellene mennie, nem az Európai Bizottságba”, mondta.

Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Ewa Zajączkowska-Hernik

A börtönös célzás alighanem elevenébe talált Ursula von der Leyennak, mivel az EU és a Pfizer közötti 35 milliárd eurós vakcinaszerződés átláthatósága körülii problémákra utalt. A botrány kiindulópontja az volt, hogy Von der Leyen személyesen SMS-ben egyeztette a szerződést a Pfizer vezérigazgatójával. Az ügy az EU átláthatósági szabályainak megsértésére vonatkozó vádakat vetett fel, mivel az ilyen típusú tárgyalások során elvárás, hogy hivatalos dokumentumokban rögzítsék a felek közti megbeszéléseket.

Korábban írtuk

Az európai ombudsman és az Európai Számvevőszék is vizsgálatot indított az ügyben, Emily O’Reilly uniós ombudsman kritikája szerint a bizottság nem bocsátotta rendelkezésre az SMS-ek tartalmát, és nem volt hajlandó azokat nyilvánosságra hozni, ami csak tovább mélyítette a botrányt. Az ügy továbbra is kényes téma maradt, különösen Brüsszelben, és éppen múlt hét szerdán, egy nappal a szavazás előtt az EU legfelsőbb közigazgatási bírósága arra jutott, hogy a bizottság azon döntése, miszerint a szerződések egyes szakaszait nemes egyszerűséggel kivágják a publikált verzióból, „szabálytalan”, mivel a bizottság „nem bizonyította, hogy az említett záradékokhoz való szélesebb körű hozzáférés ténylegesen aláásná az említett vállalkozások kereskedelmi érdekeit”.

Emily O’Reilly

A botrány pikantériája, hogy – miként lapunk korábban megírta – nemcsak az eltűnt SMS-ek, hanem egyéb körülmények is gyanakvást keltettek. Például az, hogy a bizottsági elnök férje, Heiko von der Leyen éppen akkor, 2020 őszén lett az Orgenesis nevű amerikai biotechnológiai vállalat orvosigazgatója, amikor az Európai Bizottság a Pfizerrel és más gyógyszergyártókkal is szerződést kötött, az Orgenesis pedig nagy szerepet játszott az általuk használt mRNS-vakcinák kifejlesztésében.

Háborús héja a külügy élén

Az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárásában reménykedőknek nem jó hír, hogy Kaja Kallas észt kormányfő lett az Európai Unió külpolitikai főképviselője. A liberális politikusnál háborúpárti szemszögből alkalmasabb jelöltet keresve sem találhattak volna, beszédes, hogy jelölésével még Brüsszelben sem mindenki értett egyet hangos oroszellenes kirohanásai miatt; mint elhangzott, Kallas „oroszokat eszik reggelire”. Az észt miniszterelnök asszony erre nem volt rest, lefotózta a reggelijét, amely tartalmazott joghurtot, müzlit és áfonyát, oroszokat viszont nem. Ettől függetlenül tény, hogy háborús ügyekben az egyik legharciasabb uniós vezető. Ennek fényében kifejezetten érdekes az a botrány, amibe tavaly keveredett, és ami miatt még Alar Karis észt államfő is úgy nyilatkozott, hogy Kallasnak le kellett volna mondania. „Ezzel a lépéssel megóvhatta volna a hitelességét, a családtagjait, a kormány működését és Észtország hivatalos állásfoglalásainak hitelét,” fűzte hozzá.

Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Kaja Kallas

Kiderült ugyanis, hogy a harsány oroszellenességéről elhíresült politikus férjének, Arvo Halliknak érdekeltsége van egy olyan logisztikai cégben, amely Oroszországban nyújtott szolgáltatást egy észt cégnek még az ukrajnai háború kitörése után is, és az sem javított sokat a helyzeten, hogy a cégvezető kijelentette, felesége nem ismeri részletesen az ő üzleti tevékenységét.

Nehéz évek jönnek

Botrány itt, botrány ott, minket mégis inkább az érdekel, milyen irányvonalra számíthatunk Ursula von der Leyentól és Kaja Kallastól az előttünk álló években. Sajnos semmi okunk az optimizmusra.

Von der Leyen már a megválasztása előtt azzal hangolt, hogy Orbán Viktor békemisszióját támadta, olasz sajtóértesülések pedig máris arról szólnak, hogy az Európai Bizottság elnökének új, ötéves programjában három fontos elem van, ezek egyike a kis országok számára különösen fontos vétójog felszámolása lesz.

Sok jót Kaja Kallastól sem várhatunk. Noha Josep Borrell teljesítményét nem lesz nehéz túlszárnyalnia, a politikus már miniszterelnökként is azzal került be a köztudatba, hogy oroszlánrészt vállalt az EU-s országok Ukrajnába küldött katonai támogatásainak megszervezésében, és minden lehetséges fórumon hangoztatta az Oroszország elleni közös fellépés fontosságát. Véleménye ismert: Ukrajna támogatásával kell megállítani Oroszországot, ami azt jelenti, hogy továbbra is mennek az eurómilliárdok a háború támogatására. E tekintetben beszédes volt Kaja Kallas jelölése és kinevezése. Egyértelmű üzenet arról, milyen politikát visz majd az Európai Unió a következő öt évben.