A szociáldemokrata kormányfőt az Europa FM kereskedelmi rádió csütörtök esti műsorában kérdezték arról, hogy milyen választ ad a bukaresti kormány a március 25. határidőig az EJEB határozatában szereplő, az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatos javaslatokra.

Hirdetés

A román társadalom jelenleg nem áll készen a döntésre. Nem ez az első és nem is az utolsó elítélő határozat. Romániát a börtönökben uralkodó állapotok miatt is elmarasztalták. Ez nem tartozik a prioritásaim közé, és ismétlem, nem hiszem, hogy Románia készen áll ebben a pillanatban. A magam részéről nyitott ember vagyok, én is ezen a világon élek, nincsenek fenntartásaim, vannak olyan barátaim, akik férfiakkal élnek párkapcsolatban, de most a miniszterelnök szemszögéből beszélek

– mondta Ciolacu.

Az EJEB 21 romániai panaszos és több civil szervezet keresetét elbírálva májusban marasztalta el Romániát, amiért nem nyújt megfelelő jogi védelmet az azonos nemű párok számára. A román állam augusztusban fellebbezett a határozat ellen, amely arra kötelezi Romániát, hogy ismerje el hivatalosan a családdá válni kívánó azonos nemű párok jogait, az EJEB nagykamarája azonban elutasította az újratárgyalást.

Az ország bírósági képviseletét ellátó bukaresti külügyminisztérium nemrég arra kérte a kormányt, hogy november 28-ig dolgozza ki az üggyel kapcsolatos álláspontját, mert Romániának március 25-ig be kell mutatnia a Miniszteri Bizottságnak a döntést követően elfogadott intézkedéseket vagy megalapozott javaslatokat az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatban.

Korábban írtuk

A strasbourgi székhelyű bíróság májusban szavazattöbbséggel megállapította, hogy Románia megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról rendelkező cikkét azáltal, hogy a román jog a „családi közösségeknek csak egyetlen formáját”, az ellenkező neműek házasságát ismeri el, és nem biztosít az azonos nemű élettársak számára a családtagokat megillető szociális és állampolgári jogokat.

A bíróság leszögezte, hogy a tagállamoknak olyan jogi keretet kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét. A testület elismerte, hogy az államok rendelkeznek „bizonyos mérlegelési jogkörrel” az elismerés formáját és a biztosított védelem típusát illetően, ugyanakkor leszögezte: a heteroszexuális többség negatív hozzáállása nem írhatja felül a kérelmezőknek a kapcsolataik elismeréséhez fűződő jogát, és úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának elismerése nem sértené a házasság intézményét, mivel nem akadályozná meg az ellenkező neműek házasodását.

A hatályos román alkotmány elvileg nem zárja ki a melegházasság hivatalos elismerését, ugyanis a „házaspárok önkéntes elhatározásával alapított család” fogalmát használja, de a 2011-ben hatályba lépett új román polgári törvénykönyv egyértelműen leszögezi: házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A bukaresti parlament többszöri nekifutásra sem fogadott el olyan törvényt, amely legalizálná az azonos neműek élettársi kapcsolatát.

Egy polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról – megakadályozandó a melegházasság későbbi legalizálását -, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.

Az Avangarde közvélemény-kutató intézet egy 2021-ben végzett felmérése kimutatta, hogy a románok többsége nem bővítené az LMBT-közösség jogait, és helyeselné, hogy törvényalkotással erősítsék a hagyományos családmodell társadalmi szerepét. A felmérés résztvevőinek 12 százaléka válaszolt igennel, 57 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy bővíteni kellene-e az LMBT-közösséghez tartozók jogait, 31 százalék nem válaszolt.

Arra a felvetésre, hogy törvényalkotással kellene-e erősíteni a hagyományos család szerepét, 62 százalék válaszolt igennel, 14 százalék nemmel, 24 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.