Dezinformáció otthon és a nagyvilágban
Médiaháború amerikai módra
Hogyan működik az amerikai média hadigépezete, kiket támogatnak Magyarországon, miként alakul át a hírfogyasztás az Egyesült Államokban, és miért vágják le olykor az olyan aranytojást tojó tyúkokat, mint Tucker Carlson?
Csoóri Sándor 1987. szeptember 28-án felháborodva telefonált haza az Egyesült Államokból, hogy a The New York Times (NYT) aznapi számában megjelent egy cikk Henry Kamm tollából (a NYT budapesti tudósítója volt), amely szerint Lakiteleken, a Duna–Tisza közi kis faluban egy antiszemita felhangú, nacionalista tanácskozást tartottak, ahová nem hívták meg a radikális ellenzék tagjait. Kamm ekkor nem tartózkodott Magyarországon, így minden bizonnyal a magukat demokratikusnak nevező ellenzék tagjai közül tájékoztatta valaki az eseményről. Tehát már az MDF alapításának pillanatában nemzetközi kampány kezdődött, bizonyítandó a párt antiszemita voltát, nyilván azért, hogy helyzetbe hozzák a „jófiúkat”. Hogy azóta mi sem változott, jól szemlélteti a The GOP-Hungary connection shaping the ’24 campaign (A Republikánus Párt–Magyarország kapcsolat formálja a ’24-es kampányt) című cikk, amelyet az Axios nevű amerikai hírportál közölt május 8-án. Sophia Cai újságíró annak járt utána, hogy a Republikánus Párt miért kedveli a „szélsőjobboldali, populista” Orbán Viktort, akit „szigorú bevándorláspolitika, szigorú [sic!] szavazatijog-politika”, valamint a „transzneműellenes jogszabályok” és „Putyin-pártiság” jellemez. A dolog szépséghibája, hogy mindezt valószínűleg nem Sophia Cai okoskodta ki. Mint ugyanis a széljegyzetből kiderül: a telexes Dömötör Bálint „járult hozzá” az íráshoz, a Telexnek pedig egy Biden-adminisztrációhoz közeli szervezet juttat több száz milliós támogatásokat. E cikk tehát nem kivétel, hanem szabály, az amerikai média-hadigépezet működése pedig „átlátszóan titkos”.
Sam bátya sajtója
Vajon titokban, füstös kocsmák mélyén, netalán macskahúgyszagú bérházak kapualjában nyújtja át az Egyesült Államok képviselője a lokális baráti sajtójának szánt támogatást? Korántsem. Ennél jóval nyíltabban finanszírozzák külpolitikai érdekeiket szolgáló médiájukat Európában és azon belül Magyarországon. Nincs mit csodálkozni rajta, egy modern birodalomnak elemi érdeke, hogy jó színben láttassa magát, és ez akkor a leghitelesebb, hogyha tőlük „független” médiumok közvetítik a pozitív képüket. Amerika európai birodalma „meghívásos” alapon működik, és e szertartás különösen fontos eleme, hogy az európai szövetségesek kérjék az amerikai támogatást (felügyeletet, védelmet és néha még gyámkodást is).
Legősibb módszerük a velük rokonszenvező újságírók kiművelése. Meghívják őket hivatalos és informális diplomáciai eseményekre, háttérbeszélgetésekre, ösztöndíjat ajánlanak fel nekik a médiaszabadság vagy a független sajtó témájában, illetve „oknyomozói” anyagokkal látják el őket. Legutóbb Gulyás Márton, a Partizán YouTube-csatorna vezetője, arca kapott ösztöndíjat az amerikai külügyminisztériumtól, illetve a Poynter Institute for Media Studies nevű intézettől. Több hetet tölthetett az Egyesült Államokban, ahol a program leírása szerint „újságíró-szakmai/vezetői képességeit” erősítették. Az Origo úgy tudja, maga David Pressman, a magyar kormányt rendszeresen támadó budapesti amerikai nagykövet választhatta ki Gulyás Mártont az ösztöndíjra, amelyet korábban Ficsor Ádám, Bajnai Gordon egykori titkosszolgálati minisztere is megkapott. Gulyás Márton az útja során interjút készíthetett Bernie Sanders demokrata szenátor, korábbi elnökjelölttel, az amerikai szélsőbaloldal ikonjával is. A budapesti amerikai nagykövetség honlapja szerint jelenleg pályázni lehet a félmillió dolláros keretből működő U. S Ambassador’s Independent Media Support (AIMS) Fundra is, ennek célja, hogy azon „független médiacsatornákat és civil szervezeteket” támogassa, amelyek a média függetlenségéért küzdenek.
Bizonyos személyek kiválasztásán és fejtágításán kívül civil szervezeteken keresztül is osztanak támogatást a baráti médiumoknak. Nem sokkal 2013-as indulásuk után, a Nyílt Társadalom Alapítványtól (Soros György szervezetétől) 49 500 dollárt kapott a 444.hu portált kiadó Magyar Jeti Zrt. A Magyar Nemzet információi szerint a balliberális zászlóshajó, a Telex.hu pedig a Biden-adminisztrációhoz ezer szállal kötődő amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) nevű szervezettől kapott kétéves, 740 ezer dolláros, azaz mintegy 300 millió forintos támogatást, amiből a Telex oktatóközpontját működtetik.
Újratöltve
Régi-új elemként, az állítólagos magyar sajtószabadság-deficitre hivatkozva újraindították a hidegháborús presztízsű Szabad Európa Rádió magyar részlegét, amire különben itthon is jó szívvel emlékezünk. A Szabad Európa Rádiót a hidegháború elején alapították, eredetileg a CIA finanszírozta, hogy harcoljanak a kommunizmus terjeszkedése ellen. Jelenleg a U. S. Agency for Global Media pénzeli és felügyeli, és nagyjából 40 milliárd forint értékű támogatást kapnak a kormányzattól. Amerikában sem tagadják, hogy állami médiáról van szó, amely Amerika érdekeit képviseli szerte a világban: 23 országban működik szerkesztőségük, 27 nyelvre fordítják le adásaikat, oldalaikat, és világszerte több mint 600 főállású újságírót és 1300 szabadúszó riportert alkalmaznak. Nem meglepő módon a Szabad Európa Rádió működése sok helyen kelt feszültséget. A NYT 2021-ben arról számolt be, hogy a Kreml „fokozza a harcot” az Amerika által finanszírozott újságírók ellen. Az orosz jogszabályok szerint a külföldi finanszírozású média képviselőinek regisztráltatniuk kell magukat „idegen ügynökként,” és cikkeikben is fel kell tüntetniük, hogy idegen ország érdekeit képviselik. Oroszországi szerkesztőségük kifogásolta a törvényt, mondván, hogy ez eltántorítaná tőlük a hallgatóságukat. Az orosz hatóságok megbírságolták őket, majd befagyasztották a bankszámláikat. A Szabad Európa Rádió vezetője, Jamie Fly szerint a történtek súlyosan sértették az orosz nép „objektív hírekhez és információkhoz” való jogát.
Kádár for President!
Az amerikai sajtó és sajtópolitika Janus-arcúságát jól szemléltetik Borvendég Zsuzsanna történésznek, Az impexek kora című könyv szerzőjének kutatásai is. Az ötvenes évek közepén a Szovjetunió meghirdette a békés egymás mellett élés politikáját, amire Amerika is vevő volt. A két világrend közeledésére nagyon gyorsan reagáltak egyes nagytőkések, akik elsőként akartak rátelepedni a kezdődő gazdasági együttműködésre. Cyrus Eaton üzletember, iparmágnás – akit a Rockefellerek építettek fel – emblematikus alakja lett ennek a közeledésnek. 1958-ban Hruscsov személyesen fogadta Eatont a szovjet fővárosban, amikortól kapcsolatuk baráti viszonyt öltött. Az amerikai a későbbiekben rendszeres látogatója lett nemcsak a Szovjetuniónak, de a szatellitállamoknak is, és Hruscsov, valamint más magas rangú szovjet pártemberek is megfordultak Eaton clevelandi birtokán.
Eaton óriási profitra számított a Szovjetunióval kiépítendő gazdasági együttműködésből, de közbeszólt a magyar forradalom. 1956 után a nyugati közvélemény a magyar szabadságharc leverése miatt ellenezte a szovjetekkel való kapcsolatokat, aztán rájött, hogy inkább Kádár Jánost kell népszerűvé tennie Nyugaton ahhoz, hogy elfeledtessék 1956 véres emlékét, és tovább üzletelhessenek. Erre persze Kádárék is vevők voltak, hiszen ahhoz, hogy konszolidálja saját hatalmát, szüksége volt a nyugati tőkére.
– Eaton tulajdonában számos médium is volt, ezeket használta fel arra, hogy Kádárt tisztára mossa. 1960-ban New Yorkban vendégül látta a pártfőtitkárt, aki az ENSZ magyar ügyet tárgyaló bizottságának ülésére utazott ki. Ezzel feloldotta Kádár elszigeteltségét, hiszen az amerikai kormány semmiféle diplomáciai gesztusra nem volt hajlandó vele szemben. Eaton így nyilatkozott Kádárról: „Állandóan tanácsolom barátaimnak, látogassanak el Magyarországra, ahogyan feleségem és én tettük, hogy saját szemükkel lássák, mennyire bízik a magyar nép kormányában, amely helyesen irányítja az ország ügyeit” – mondta lapunknak a történész. Borvendég Zsuzsanna felhívta a figyelmünket a „Ten million Hungarians can’t be wrong” (Tízmillió magyar nem tévedhet) című, 1964. december 27-án megjelent NYT-cikkre, amely egy apologetikus ömlengés Kádár Jánosról és különutas politikájáról. Tehát amikor nekünk, magyaroknak nem volt lehetőségünk politikai akaratunk kifejezésére, az amerikai sajtóban úgy legitimálták Kádár hatalmát, hogy a magyar nép tévedhetetlenségére apelláltak. Ugyanezen fősodrú sajtó szerint most, hogy a választásokon a Fidesz nyer négyévente, nyilvánvaló, hogy tévednek a magyarok.
Királyáldozat
Amerika katonai támaszpontjai által két óra alatt éri el a világ bármely pontját, médiájával viszont másodpercek alatt. Mivel nyilvánvaló, hogy más országok közvéleményét befolyásolják, alakítják, érdekes kérdés, hogy mi a helyzet a saját hazájukban. A fősodrú amerikai sajtónak ma még óriási a befolyása, de Glant Tibor, a Debreceni Egyetem amerikanista munkatársa szerint fokozatosan veszít népszerűségéből, mivel a millenniumi generációnál (az 1980–96 között születetteknél) fiatalabbaknak már a közösségi média az elsődleges hírforrásuk. Az utóbbi években az amerikai belpolitikát alapjaiban rázzák meg a médiát érintő botrányos történetek és nehezen értelmezhető döntések, ilyen a Twitter-akták ügye és Tucker Carlson kirúgása a Foxtól.
– Egy a The New York Timesban vagy a The Washington Postban megjelent cikknek továbbra is komoly súlya van, de már korántsem akkora, mint húsz éve. Ez generációs kérdés. A magyar társadalom egyre öregszik, így itt jobban működik a hagyományos média, de ennek változása csak idő kérdése… Amikor Elon Musk megvette a Twittert, felkért egy csapat jó nevű oknyomozó újságírót, hogy vizsgálják meg a platform cenzúrázási szokásait. Előzetesen mindannyian azt gondolták, hogy csak túlbuzgó balos munkatársak túlkapásairól van szó – hiszen ez volt a „hivatalos” narratíva a Facebook kapcsán is. A Matt Taibbi és Michael Shellenberger nevével fémjelzett Twitter-aktákból azonban kiderült, hogy a szövetségi kormányzat konkrét személyek és vélemények elhallgattatását kérte, ahogy a két nagy párt is fordult ilyen kéréssel hozzájuk – mondta Glant Tibor.
A 2022-es időközi választások után a képviselőház republikánus többsége vizsgálatot indított „weaponization of the media” címmel (a média fegyverként való használata – a szerk.), ennek a jelentése a napokban látott napvilágot. Innen ismerjük annak a vérprofi dezinformációs kampánynak a részleteit, amellyel Biden stábja „semlegesítette” a Hunter Biden-féle laptop hírét. Ebben az esetben a „mélyállam” azért hajtott végre dezinformácós kampányt, hogy rontsa a hivatalban lévő elnök, Trump újraválasztási esélyeit. A kongresszusi meghallgatáson Shellenberger „cenzúraipari komplexumnak” nevezte ezt a média és kormányzat közti összefonódást. Ebből az következik, hogy a fősodrú média (Biden esetében a NYT) és az állítólag független magáncégek (Facebook, Twitter) nem a kormányzattal szemben dolgoznak a valóság feltárásán – ami a saját propagandájuk szerint is a feladatuk volna –, hanem a szolgálatokkal karöltve a valóság elfedésén.
– Nehezen értelmezhető döntésnek tűnik Tucker Carlson kilövése a Fox News vezetősége és tulajdonosai által. A csatornát a 2016-os nagy szexbotrány után újra kellett szervezni, és Carlson lett az új kirakatarc. Nézettségben az este 8 órás blokkban megverte a két nagy balos csatornát, a CNN-t és az MSNBC-t is, gyakran a kettőt együtt is. Egyetlen hétvége alatt eldöntötték, hogy leveszik Carlsont műsorról, és meg is tették. Nézőiknek semmiféle magyarázatot nem adtak, így a Fox nézettsége két hét alatt összeomlott, múlt pénteken már mindkét balos vezérhajó megelőzte őket a 8 órás sávban. Carlson „bűne” az lehet, hogy rámutatott: a mostani elit teljesen elszakadt a választóitól és a valóságtól is, „egypártnak” (uniparty) nevezte őket – mondta a szakértő.
Tucker Carlson műsorában bemutatott olyan biztonsági videókat, amelyek ellentmondanak a 2021. január 6-i kongresszusi zavargásokról szóló „hivatalos” narratívának; hosszú interjút készített Muskkal, alaposan kibeszélve a Twitter ügyét. Úgy vették le műsorról, hogy 2025 januárjáig, a következő elnökválasztás utánig a Fox Newshoz köti a szerződése. Glant Tibor szerint nem tűnik logikusnak az aranytojást tojó tyúk levágása, főleg annak tükrében, hogy a Fox már így is peren kívül volt kénytelen megegyezni (potom 800 millió dollárt fizettek) a Dominion nevű informatikai céggel, amelyet nyilvánvalóan hamisan vádolt meg a 2020-as választás elcsalásával. Ezek után elkezdtek Carlsont kompromittáló belső felvételeket és magánüzeneteket kiszivárogtatni – éppen a The New York Timesnak! Erre hivatkozva Carlson beperelte a Foxot, és bejelentette, hogy műsorát átviszi a Twitterre – ahol Musk persze tárt karokkal várja. Az új műsor sikere a hagyományos fősodrú sajtó halálát okozhatja. Mindkét eset azt a képet erősíti, hogy az amerikai politikát senki által meg nem választott erők működtetik, ez pedig aláássa birodalmi hitelességét – véli a szakértő.
