Hirdetés

Keleti szomszédunk európai uniós csatlakozása régóta húzódó kérdés. Ukrajna hivatalosan 1998-ban jelezte először csatlakozási szándékát, azonban két évtized alatt nem sikerült előrelépni az ügyben. Ez jórészt azon múlott, hogy az európai országok többsége tisztában volt korábban azzal, hogy Ukrajna olyan terheket cipel, amelyek alkalmatlanná teszik arra, hogy tagjává váljék a szövetségnek. Politikai okokból ugyan 2022-ban megkezdődtek a tárgyalások, azonban annak komolyanvehetősége a kezdetektől megkérdőjelezhető volt.

A tagállami vezetők, az EP tagjai éppúgy elutasították Ukrajna közeledését, mint az átlagpolgárok. Egy 2023-as, nyolc tagállamra (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) kiterjedő felmérés szerint az európai polgárok hallani sem akarnak az ország EU-csatlakozásáról. A legengedékenyebbnek tűnő dán közvélemény 50-50 százalékban megosztott a kérdésben, míg az osztrákok 28 százaléka támogatná a csatlakozást.

Az elutasítottságnak több racionális oka van. Ezek között kiemelendő a biztonsági kockázat, azaz a magas bűnözési statisztikák, amelyek egyik napról a másikra az EU problémájává válnának. Ukrajnában már a háború előtt is négyszerese volt az emberölések aránya Magyarországhoz képest. A szervezett bűnözés tekintetében pedig a legnagyobb hálózattal rendelkeznek Oroszország után. A puszta számszaki méricskélés mellett azonban tudni kell, hogy a bűnügyi helyzet valójában fokozottan rosszabb Ukrajnában, mint Oroszországban. Ukrajna több, egymással is rivalizáló maffiaklán területeként működik, a korrupció pedig az állam és a civil szféra minden területét áthatja. Oroszországban a centralizált állam áll szemben a különféle, sok esetben kisebbségi csoportok által működtetett maffiahálózatokkal. Egy régi mondás parafrázisaként: Oroszországnak kiterjedt maffiahálózata van, az ukrán maffiának pedig saját országa. Minden ebből eredő kihívás közössé válna az EU-ban. A háború végeztével pedig tízezrével jelennének meg az alvilágban azok a leszerelt katonák, akik képtelenek visszailleszkedni a társadalomba vagy éppen a széthulló gazdaság nehézségei miatt nem találnak megélhetést maguknak.

Az európai gazdaságra vetülő fenyegetés sem elhanyagolható. Ukrajna 41 millió hektár kiváló minőségű termőfölddel rendelkezik, miközben a mezőgazdasági rendszer tekintetében szóba sem jöhet semmiféle átláthatóság, sem a földtulajdonosi kör, sem a szabályos vegyszerhasználat tekintetében. A 41 millió hektárnyi ukrán termőföldből 32,5 millió szántóföldi terület. Ukrajna EU-csatlakozása esetén annyi terület kerülne az unió határain belülre, mint a mostani termőterületek harmada. Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében. Röviden fogalmazva, Ukrajna hatalmas termőföldjein keresztül az USA lépne be az európai belpiacra, korlátozások nélkül. Miközben termelés közben semmiféle EU-s szabályozást nem tartanának be. Ez nagyjából a jelenlegi európai mezőgazdaság végét jelentené, Magyarországnál pedig sokkal érzékenyebben érintené Lengyel- és Franciaországot, amelyek a legnagyobb termelők az EU-n belül. Gyakorlatilag ezerszámra mennének tönkre az európai gazdaságok.

Korábban írtuk

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Ukrajnában több mint 500 ezer hektárnyi terület van elaknásítva, a területek megtisztítása pedig irdatlan összeget igényel. Az ország csatlakozásával a háború utáni újjáépítés költségei elsősorban az uniós gazdaságot terhelnék meg.

Mindezek mellett a vesztes háború után jó eséllyel egy revansista politikai klíma jön létre Ukrajnában, miközben az EP-ben a legnagyobb képviselőcsoportok egyikét birtokolná a 40 milliós ország. A soron következő véleménynyilvánító szavazáson a valóság ismeretének birtokában kell dönteni. Az eredmények ugyanis jelentős befolyással lesznek az egész Európa jövőjére.