Amennyiben nem a GDP lenne az eruópai régiók fejlettségének mérőmutatója, hanem más tényezőket is figyelembe vennénk, akkor a jövőben az uniós támogatások nemcsak a legszegényebb régiókba irányulnának. Így a felzárkózás lelassulna, vagy meg is állna. A nemzeti össztermék ugyan nem jól tükrözi a társadalom jólétét, nem alkalmas boldogságmérésre sem, de a támogatások elosztására jelenleg nincs alkalmasabb mutató. A környezetvédelmi bizottság a jelentés kapcsán érthetően a környezet állapotára helyezi a hangsúlyt, az EP Regionális Fejlesztési Bizottságának viszont nagyon határozottan kell kiállnia az elosztás eddigi elvének megtartása mellett.

„Ha eltérünk az eddigi gyakorlattól, alapjaiban rendül meg a szolidaritás eszméje, ami nélkül nem létezik Európai Unió” – figyelmeztetett Surján László, aki a néppárti frakció témafelelőseként képviselte a kohéziós országok érdekeit. „Fel kell készülni arra, hogy az új pénzügyi keretterv elkészültéig újabb és újabb hasonló támadások lesznek. A kohéziós politika forrásainak elosztása azonban nem függhet önös érdekektől. Továbbra is a legszegényebb régiók felzárkóztatására kell koncentrálni, s ez az egész Európai Unió hosszú távú érdeke„ – jelentette ki a tegnapi vitában Surján László kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő.