Meg lehet még menteni a NATO-t?
Egy, az európai körökben egy korábban elképzelhetetlen forgatókönyv kezd körvonalazódni: mi történik, ha Donald Trump valóban katonai erővel próbálja megszerezni Grönlandot? Bár egy közvetlen fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Európa között nem fog bekövetkezni, diplomaták és politikusok zárt ajtók mögött már tárgyalnak a „visszavágás” lehetőségeiről. Politikai elemzők szerint az atlanti szövetség már így is válságban van, a grönlandi területi igények pedig végleg elszakíthatják Európát Amerikától.
A legfontosabb nyomásgyakorlási eszköz Európa kezében az amerikai katonai bázisok kiterjedt hálózata – olvasható a Politico elemzésben. Az Egyesült Államok több mint harminc, állandó támaszpontot tart fenn a kontinensen, köztük a németországi Ramsteint, amely nélkülözhetetlen hídfőállás az afrikai és közel-keleti hadműveletekhez.
„Miért biztosítsunk hozzáférést ezekhez a bázisokhoz, ha Amerika egy NATO-tagállam szuverén területét akarja erővel megszerezni?” – teszik fel a kérdést diplomaták a Politico értesülései szerint.
A katonai együttműködés felmondása mellett gazdasági fegyverek is rendelkezésre állnak: Európa évente több tízmilliárd dollárt költ amerikai fegyverekre, és ezen megrendelések leállítása érzékenyen érintené az amerikai hadiipart.
A helyzet súlyosságát jelzi Emmanuel Macron sokatmondó figyelmeztetése is. A francia elnök azt hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal Dániával, és egy szövetséges állam szuverenitásának megsértése „példátlan következményekkel” járna.
Párizs és London eddig a háttérből figyelték az eseményeket, de a dán és a grönlandi külügyminiszter washingtoni tárgyalásainak kudarca – ahol nem sikerült megállapodásra jutni JD Vance-szel és Marco Rubióval – felgyorsíthatja az európai ellenlépéseket.
A kockázat óriási: az amerikai biztonsági garanciák feladása Ukrajnát is kiszolgáltatottá tenné Oroszországgal szemben. Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai erők volt parancsnoka szerint azonban Európának nem szabad „alávetettként” viselkednie. Úgy véli, a hírszerzési adatok megosztásának leállítása és a bázisok bezárása katasztrofális lenne az Egyesült Államok globális szintű, stratégiai képességeire nézve.
Bár sokan bíznak a diplomáciai megoldásban, európai berkekben egyre többen gondolják úgy, hogy a transzatlanti kapcsolat soha nem lesz a régi. A kérdés már nem az, hogy Donald Trump provokál-e, hanem az, hogy Európa képes-e önálló hatalmi tényezőként fellépni a saját területének védelmében, még ha ez a NATO széthullásával is fenyeget.
