A képviselő emlékeztetett arra, hogy a csatlakozást megelőzően mind olasz, mind francia termelők használtak a „Tokaji”-hoz hasonló bormegnevezéseket. Ezek a borok azonban mind jellegükben, mind minőségükben jelentősen eltértek a valódi „Tokaji”-tól, ezért sértették a magyar termelők érdekeit és alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. Ezért az EU és Magyarország már jóval a csatlakozás előtt, az 1993-ban kötött kétoldalú bormegállapodásban megegyeztek, hogy átmeneti időszakot követően megtiltják ezeknek a termelőknek a megtévesztő elnevezések használatát.

Ez az átmeneti időszak tavaly, 2007-ben lejárt. A korábbi készletekből visszamaradt palackok azonban számos helyen ma is kaphatók Európában. Sőt, internetes honlapokon is rendelhetők. „A múlt hónapban magam is vásároltam az unió fővárosában, Brüsszelben elzászi „Tokay Pinot Gris”, holott ennek a megnevezésnek a használata immár egyértelműen a közösségi jogba ütközik”- nyilatkozta Glattfelder Béla. „Az uniós mezőgazdasági biztoshoz, Mariann Fischer Boel-hez fogok fordulni annak érdekében, hogy az Európai Bizottság kikényszerítse a közösségi jog alkalmazását.”

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a magyar kormánynak mind a mai napig nem sikerült megnyugtató módon rendezni Szlovákiával a „Tokaji” bormegnevezés használatát. „A jelenlegi állapot fenntarthatatlan, és súlyosan sérti a tokaji borászok érdekeit. Szeretném megismételni azt a korábbi nyilatkozatomat, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni a szlovák kormánnyal, a magyar kormánynak haladéktalanul az Európai Bírósághoz kell fordulnia” – mondta Glattfelder Béla.