„Még nem lehet kijelölni a korlátozások visszavonásának kezdetét”
Németországban még nem lehet kijelölni egy konkrét napot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások visszavonásának elkezdésére – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben.
A kancellár osztrák kollégája, Sebastian Kurz azon hétfői bejelentésével kapcsolatban, hogy április 14-étől megkezdik a korlátozások visszavonását, tájékoztatóján elmondta, hogy Ausztria a járvány egy másik szakaszában tart, az óvintézkedéseket is korábban vezették be, Németországban pedig továbbra is elemezni kell a folyamatokat, és egyelőre csak az biztos, hogy április 19-éig valamennyi korlátozást maradéktalanul be kell tartani.
Egy kiszivárogtatott belügyminiszteri tervezettel kapcsolatban, miszerint április 19. után el lehet kezdeni a visszatérést a társadalom és a gazdaság normál üzemmódjához, ugyancsak újságírói kérdésre elmondta, hogy igen sok terv, forgatókönyv, vizsgálat és elemzés készül, de kormányzati döntés a menetrendről nincs.
Valóban sokan kívánják a korlátozások mielőbbi visszavonását, de szintén sokan lennének, akik felelőtlennek tartanák a kormányt, ha emberek életébe kerülne a túl gyors lazítás – húzta alá.
Mint mondta, „nagyon rossz lenne”, ha túl gyorsan lazítanának a korlátozásokon, majd minden intézkedést ismét be kellene vezetni, mert túlterhelődne az egészségügyi ellátórendszer.
A legfontosabb az egészség védelme, a gazdaság csak ez után következik – szögezte le.
A felelős döntésekhez további adatokra és szakértői véleményekre van szükség, be kell várni például a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften) részletes tanulmányát, amely csak a következő hétre várható.
A döntésekhez számos tényezőt figyelembe kell venni, például az igazolt fertőzések számának duplázódási idejét és az úgynevezett reprodukciós rátát (R0 érték), amely azt jelzi, hogy egy fertőzött átlagosan mennyi embernek adja tovább a vírust. Figyelembe kell venni a napi új igazolt fertőzések számának alakulását is, illetve azt, hogy miként viszonyul egymáshoz az újonnan fertőzöttek és a vírus okozta betegségből felgyógyulók száma – fejtette ki Angela Merkel.
„Nem fogjuk tudni végérvényesen megmondani, hogy mi a teendő, és azt hiszem, a virológusok sem tudják megmondani nekünk, hogy mit kell és mit nem szabad tenni, hanem mindig figyelni kell majd, hogy mi milyen hatással jár” – tette hozzá a német kancellár, megjegyezve, hogy egy sor további tudományág művelőire, például szociológusokra és közgazdászokra is szükség van.
Kiemelte, hogy a korlátozások lazítása nem jelenti a visszatérést az intézkedések bevezetése előtti állapothoz, hiszen „továbbra is egy világjárvány közepette élünk majd”. Azonban a szabadságjogokat mindig csak az emberek egészségének és életének megóvásához szükséges mértékben szabad korlátozni, és a járvány után minden ilyen jogot helyre kell állítani.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a világjárvány az Európai Unió történetének legnagyobb megpróbáltatása, és „szimmetrikus sokk”, vagyis minden tagállamot egyaránt sújt.
Közös érdek, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból. Ezért az egészségügyi veszély elhárítása után „újraélesztési és újjáépítési” programokra lesz szükség, méghozzá nemcsak tagállami, hanem közösségi szinten. Végig kell gondolni azt is, hogy milyen területeken kell erősebb önellátó képességre, nagyobb „szuverenitásra” törekedni – mondta a német kancellár, példaként említve az egészségügyi védőfelszerelések EU-s szinten összehangolt gyártását.
A kancellár a szövetségi kormányon belül alakított úgynevezett koronavírus-kabinet üléséről tartott tájékoztatót. Szavai szerint elvetették a belügyminisztérium azon javaslatát, hogy valamennyi határszakaszra terjesszék ki az állandó ellenőrzést. A Belgiummal és a Hollandiával közös szakaszon továbbra is csak a mélységi határellenőrzést erősítik. Viszont a szövetségi kormány ajánlást tett a tartományoknak, hogy rendeljék el a több napos külföldi tartózkodás után Németországba belépő emberek – németek és külföldiek – kötelező 14 napos házi karanténját. A részleteken még dolgoznak, az új szabályok várhatóan április 10-én lépnek életbe.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem hétfő esti adatai szerint Németországban 100 770 ember hordozza bizonyítottan az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), ami 3419 esettel – 3,51 százalékkal – több az egy nappal korábbi 97 351-nél.
A Die Zeit című hetilap hírportálján közölt számítás alapján a regisztrált fertőzöttek számának duplázódási ideje 10 nap. Ez vasárnap és szombaton még 9, pénteken pedig 8 nap volt.
A vírus okozta betegség (Covid-19) halálos áldozatainak száma 1479-ről 1590-re emelkedett, a betegségből felgyógyultak száma 26 400-ról 28 700-ra nőtt.
A járvány egyelőre nem feszíti túl az ellátórendszer kapacitását, az egészségügyi minisztérium hétfői adatai szerint nagyjából 10 ezer szabad hely van az intenzív osztályokon.
A külügyminisztérium adatai szerint eddig 198 súlyos beteg ellátását vették át EU-s társországokból, 130 beteget Franciaországból, 44-et Olaszországból, 24-et Hollandiából szállítottak át Németországba. A külföldi betegeknek további 58 helyet tartanak fenn.
Gyorshitel-programmal egészítik ki Németországban a kormány válságkezelő csomagját
MTI
Részletes banki hitelbírálat nélkül és 100 százalékos állami garanciavállalás mellett napokon belül akár 800 ezer euró (290 millió forint) áthidaló kölcsönhöz juthatnak a közepes méretű vállalkozások Németországban a koronavírus-járvány miatt indított kormányzati válságkezelő csomag részeként – jelentették be hétfőn Berlinben.
Az úgynevezett gyorshitel célja, hogy az életképes kis- és középvállalkozások „átvészeljék a nehéz időket, és még meglegyenek, amikor elkezdődik a fellendülés” – fogalmazott Olaf Scholz pénzügyminiszter Peter Altmaier gazdasági miniszterrel tartott tájékoztatóján.
A támogatás feltétele, hogy a cég legalább egy éve működjön, nyereséget tudjon felmutatni és rendezett pénzügyi-gazdasági helyzetben legyen, vagyis például ne álljon felszámolás vagy egyéb, a működés megszűnésének lehetőségével járó eljárás alatt.
A hitel összege legfeljebb háromhavi árbevételnek felelhet meg. A kisebb – 11-től 49 főig terjedő alkalmazotti létszámmal működő – cégek maximum 500 ezer euróhoz, a legalább 50 embert foglalkoztató középvállalatok 800 ezer euróhoz juthatnak.
A hitelező banknak nem kell részletes hitelbírálatot végeznie, és kockázatot sem vállal, mert az állami fejlesztési bank (KfW) 100 százalékos garanciát vállal a törlesztésre. A tervezett menetrend szerint az első kérelmeket már csütörtökön fogadhatják a bankok. A hitel futamideje 10 év. A támogatott cégek a hitelt később átválthatják a KfW válságkezelő programjában indított, kedvezőbb kamatozású hitelére.
Az új program sűrűbbre fonja a kormányzati válságkezelő intézkedések révén létrejött védőhálót, amely az első tapasztalatok szerint csak a legkisebb cégeket és a nagyvállalatokat menti meg a zuhanástól, és nem segíti kellőképpen a közepes méretű cégeket.
A március közepe óta sorozatban bejelentett intézkedések révén az egyéni vállalkozások és a tíznél kevesebb emberrel működő cégek 9 és 15 ezer euró közötti azonnali, vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, amire 50 milliárd euró közpénzt szánnak. A 250-nél több munkavállalót foglalkoztató és 320 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok támogatására egy külön válságkezelő alapot hoztak létre, amely 600 milliárd eurót képes megmozgatni. Az úgynevezett gazdasági stabilizációs alap (WSF) révén az állam nemcsak hitelekkel és hitelekre vállalt garanciával segíti majd a cégeket, hanem mintegy 100 milliárd euró értékben tulajdonrészt is szerezhet cégekben, vagyis a koronavírus-járvány részleges államosításokhoz is vezethet Németországban.
A kisebb vállalkozásokat egyebek mellett azzal is támogatják, hogy szélesítik az adófizetés halasztásának lehetőségét. Kiterjesztették a kieső bér egy részének állami támogatású pótlására épülő rövidített munkaidő intézményét is, a KfW pedig felső összeghatár nélküli hitelprogramot és garancia-vállalási programot indított.
A német sajtóban ismertetett számítások szerint a különböző támogatások, hitelprogramok és hitelgarancia-vállalási programok keretösszege együttvéve átlépheti a kétezer milliárd eurós határt, és minden eddigit nagyságrendekkel meghaladó állami válságkezelő csomaggá állnak össze.
