Dagad a Biden-botrány
Még szabadlábon
Joe Biden fiának nem úgy alakult a múlt hete, mint ahogy remélte. A bíróság ugyanis visszadobta a vádalkutervezetet, amellyel a korábban is számtalan kétes ügyletbe keveredő Biden fiú szerette volna elkerülni, hogy börtönbe kelljen vonulnia – ez alkalommal súlyos adóelkerülés és illegális fegyverbirtoklás miatt. A döntés meghozatalától számítva tizennégy nap van egy újabb esetleges alku megkötésére, így Hunter Biden feje felett továbbra is ott lebeg a letöltendő börtönbüntetés lehetőségének sötét felhője. A Biden klán azonban ennél sokkal komolyabb ügyek miatt is izgulhat.Az amerikai képviselőház republikánus elnöke, Kevin McCarthy szerint Joe Biden ellen akár közjogi felelősségre vonással kapcsolatos vizsgálat (impeachment inquiry) is kezdődhet. Egyre több bizonyíték utal ugyanis arra, hogy az elnök külföldi – köztük ukrajnai és kínai – jogi személyektől fogadott el több millió dollárnyi vesztegetési pénzt. Közben az elnök fia, Hunter Biden lehetséges korrupciós ügyeivel kapcsolatban is mind több derül ki.
Tíz esztendővel ezelőtt, 2013 novemberében Hunter kínai befektetőkkel együtt létrehozott egy, a Kínai Bank által felügyelt tőkealap-kezelőt, a Bohai Harvest RST Equity Investment Fund Management Co., Ltd.-t (BHR). Egy hónap sem telt el, és Joe Biden, aki akkor az Egyesült Államok alelnöke volt, Hunterrel a hivatalos alelnöki gépen Kínába utazott, és ott megbeszéléseket folytatott a BHR elnökével. Nem sokkal ezután a BHR megkapta a szükséges működési engedélyeket, és Huntert az igazgatótanács tagjává választották.
És ez még nem minden. A vádak listája hosszú. A Biden fiú 2014 február elején egy kazahsztáni befektetővel folytatott megbeszélést egy washingtoni szállodában, április végén pedig ugyanezen befektető szingapúri cége egy lett vállalaton keresztül 142 300 dollárt (közel 49 millió forint) utalt egy rosemonti jogi személynek, ahonnan meglepő módon pontosan ugyanekkora összeg landolt egy New Jersey állambéli autókereskedésnél. Az összeg Hunter új sportautójának árát fedezte.
2014 májusában (vagyis a Majdan-puccs lezárását követően) a Burisma nevű ukrajnai gáztermelő cég bejelentette, hogy Huntert az igazgatótanács tagjává választották. Néhány nappal később Joe Biden alelnökként Romániába látogatott, és beszédet mondott a román miniszterelnök, bírák, ügyészek és parlamenti vezetők előtt.
2014 szeptemberében a BHR 1,7 milliárd dollárt (közel 600 milliárd forint) fektetett egy, a Kínai Kommunista Párthoz (KKP) kötődő, kőolajjal és vegyszerekkel foglalkozó cégbe. Ezek után Hunter és egy üzlettársa 484 920 dollárt (több mint 165 millió forint) fektetett a BHR-be, majd a korábban említett kazahsztáni üzletember olajcége és a Burisma bejelentette, hogy nemzetközi pénzügyi megállapodást kötnek egy, a KKP-hoz köthető céggel.
2015 márciusában egy Hunter által szervezett washingtoni ebéden Joe Biden találkozott a Burisma egyik felső vezetőjével, Vadim Pozsarszkijjal.
2015 szeptemberében a BHR egy KKP-hez köthető céggel együtt felvásárolta az amerikai széhelyű Henniges Automotive vállalatot; az adásvétel összege állítólag 600 millió dollár (több mint 200 milliárd forint) körül volt.
Egy hónappal később Pozsarszkij magas rangú amerikai tisztviselőktől azt kérte, látogassanak el Ukrajnába, és tárgyaljanak Viktor Sokin ukrán főügyésszel és Petro Porosenko elnökkel a Burisma elnöke, Mikola Zlocsevszkij ellen csalás ügyében folyó nyomozásról.
Mindeközben egy, a Biden klánhoz közel álló személy, Rob Walker cégéhez egy romániai üzletembertől, Gabriel Popoviciutól érkeztek utalások, amelyek aztán két év alatt több millió dollárra rúgtak.
2015 novemberében Hunter az Obama-kormány nemzetközi energiaügyekért felelős tisztviselőjével, Amos Hochsteinnel tárgyalt a Burismáról. Hochstein öt nappal később a Fehér Házban Joe Bidennel talákozott, másnap pedig Hunterrel egyeztetett telefonon. Egy nappal később Hunter Romániába utazott.
December elején Joe Biden alelnökként Ukrajnába érkezett, és Viktor Sokin leváltását követelte egy, az IMF-fel kötendő szerződésre hivatkozva, és erre két nappal később Petro Porosenkótól ígéretet is kapott. Mindeközben Hunter a kínai energiaóriás, a CEFC elnökével, Je Csienminggel tárgyalt.
A nyomozást segítő informátor szerint 2015 végén vagy 2016 elején Hunter részt vett egy megbeszélésen a Burisma ukrajnai központjában, amelyen a cég pénzügyi vezetője azt mondta, a Biden fiú azért szerepel az igazgatótanácsban, hogy „megvédjen bennünket – az apján keresztül – mindenféle problémáktól”. Az informátor beszámolója szerint a Burisma fel akart vásárolni egy amerikai céget, és azért volt fontos Sokin főügyész eltávolítása; utóbbi indított nyomozást a Burisma esetleges törvénytelen ügyleteivel kapcsolatban, amelynek folytatása kifejezetten rossz hatással lett volna a felvásárlásra. Az informátor szerint Karina Zlocsevszkij, a Burisma alapítójának lánya ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ne izguljatok, Hunter az apján keresztül majd elintézi ezeket.” A Burisma-vezér e-mailek tanúsága szerint egy meg nem nevezett extravagáns ajándékot küldött Hunter születésnapjára 2016 februárjában, Petro Porosenko hamarosan felszólította lemondásra Sokint, amit két nappal később Joe Biden telefonon köszönt meg neki.
Az informátor szerint Zlocsevszkij azt állította, 2016 augusztusában kifizetett „ötöt [milliót] az egyik Bidennek, és ötöt [milliót] a másiknak”.
2017 januárjában a BHR több mint egymilliárd dollárért bevásárolta magát egy afrikai kobalt- és rézbányába, februárban pedig a CEFC-vezér egy 80 ezer dollár (közel 30 millió forint) értékű gyémántot ajándékozott Hunternek. Egy hónappal később a kínai cégóriás hárommillió dollárt (több mint egymilliárd forint) utalt át a Biden klánhoz közel álló, korábban már említett Rob Walkernek.
2017 júliusában Hunter a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatáson keresztül egy kínai cégnek küldött, hosszú irományban azt követelte, hogy annak vezetője mielőbb lépjen vele kapcsolatba, mert „itt ülünk apámmal, és szeretnénk tudni, miért nem teljesültek még a vállalások”. Egy hónappal később egy másik e-mailben egy olyan ajánlatról elmélkedik, amelyet felerészben ő, felerészben pedig a CEFC egyik képviselője készült megkötni, és amely „számomra és a családom számára” is különösen érdekes volt”. Egy nappal később a CEFC százezer dollárt utalt át Hunter cégének, az Owasco PC-nek.
Az informátor szerint 2109-ben egy beszélgetés alkalmával figyelmeztette a Burisma-vezért, Mikola Zlocsevszkijt, hogy baj lehet a Biden klánnak utalt pénzekből, hiszen azokat „nehéz lesz kimagyarázni”, ám Zlocsevszkij azt válaszolta, nem lehet gond, mert a „főnökhöz” nem érkezett közvetlen utalás.
2019 januárjában Hunter egy SMS-t küldött a lányának, amelyben ez állt: „Remélem, mindannyian meg tudjátok tenni azt, amit én tettem, és harminc éven át mindent fizettek a családnak. Baromi nehéz ám. De ne izgulj! Apuval ellentétben én nem kérem majd el a bevételeitek felét.”
2019 decemberében Joe Biden azt nyilatkozta, semmit nem tud arról, Hunter milyen munkát végzett a Burismánál, amelynek igazgatótanácsából október végével lépett ki.
Az informátor szerint a kétes pénzügyletekkel összefüggésben összesen tizenhét, az ifjabb és idősebb Bidenről készített felvétel létezik – előbbiről tizenöt, míg utóbbiról kettő. Ezek a felvételek állítólag bizonyítják, hogy a Biden család tagjai azért kaptak hatalmas összegeket, hogy biztosítsák Sokin főügyész elmozdítását Ukrajnában.
A republikánusok által nyilvánosságra hozott információkból a fentiekben részletezett idővonal rajzolódik ki. Ha mindez bizonyítást nyer, az azt jelenti, hogy az Egyesült Államok egykori alelnöke és mostani elnöke egy ellenséges hatalom (jelen esetben a kommunista Kína) kezére játszott át hazai cégeket. Emellett román és kazah pénzemberekkel a politikai befolyást kihasználva üzletelt, Ukrajnában pedig családi haszonszerzés érdekében beavatkozott a belpolitikába.
És van még valami, ami miatt fájhat az amerikai adófizetők feje: kérdés, hogy az FBI és az Igazságügyi Minisztérium vajon kellő körültekintéssel és alapossággal járt-e el, amikor a Biden klán korrupciós ügyeivel kapcsolatos vádakat vizsgálta. Chuck Grassley republikánus szenátor azt állítja, a nyomozó szervek fontos információkat próbáltak meg eltitkolni a képviselőházi vizsgálóbizottság elől azzal, hogy a nyomozati anyagból lényeges részleteket tartottak vissza – így az ifjabb és idősebb Biden, illetve „a külföldi személy” között lezajlott telefonos beszélgetések felvételeiről szóló vallomást vagy éppen az olyan állítólagos SMS-ekre és pénzügyi nyilvántartásokra való utalásokat, amelyek „azt bizonyíthatják, hogy bűncselekmény történt”. Ahogy az FBI-nak a Biden klánnal kapcsolatos nyomozásáról Jonathan Turley jogászprofesszor mondta: „Egyre inkább úgy tűnik, hogy az FBI az a hely, ahová a bizonyítékok csak meghalni járnak.”
Mindehhez képest Hunter jelenleg folyó bírósági ügyei eltörpülnek. Nyilván nem mindegy, börtönbe kerül-e, vagy sem. Egyelőre viszont Hunter és Joe mindketten szabadlábon vannak, az utóbbi pedig kognitív zavarai ellenére továbbra is a világ első számú vezetője. Azzal kapcsolatban, hogy valójában ki is vezeti az Egyesült Államokat, továbbra is legfeljebb találgathatunk.