„Még van idő a Brexit megmentésére”

Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint „még van idő a Brexit megmentésére”, de erre a brit kormány által minap kidolgozott stratégia nem alkalmas.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti szárnyának frontembere a múlt héten jelentette be távozását a külügyminiszteri tisztségből. Ennek előzményeként a brit kormány olyan Brexit-stratégiát fogadott el, amely jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a mélyen megosztott alsóházi tory frakció EU-szkeptikus csoportja látni szeretett volna.

Johnson, aki szerda délutáni alsóházi felszólalásában indokolta lemondását, úgy fogalmazott: a brit kormány által kidolgozott javaslatcsomag „állandósuló, nyomorúságos bizonytalanságba” sodorná az Egyesült Királyságot.

Hozzátette: ez a javaslatcsomag „csak a nevében lenne Brexit”, ezért ő ezt nem tudja támogatni.

A volt külügyminiszter által élesen bírált, július első hetében vázlatosan kidolgozott, a múlt héten 104 oldalas fehér könyvben részletezett javaslatcsomag szerint – amelyet még az Európai Bizottságnak is mérlegelnie kell – a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú áruforgalom a brit EU-tagság megszűnése után is. Ennek érdekében London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak.

London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.

Boris Johnson szerdai alsóházi felszólalásában úgy fogalmazott: mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság „önszántából az Európai Unió gazdasági vazallusává válna”.

Johnson szerint Theresa May tavaly januári beszéde határozta meg a helyes Brexit-célokat. 

A brit miniszterelnök abban a beszédében ismertette először részletesen kormánya Brexit-stratégiáját, bejelentve egyebek mellett, hogy az Egyesült Királyság kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mert ha e két integrációs szerveződés tagja marad, olyan feltételeket kellene elfogadnia, mintha „egyáltalán ki sem lépne” az EU-ból.

Boris Johnson szerdai felszólalása szerint azonban a miniszterelnök tavaly januári beszéde teremtette „ragyogó bizonyosságoktól” a kormány az azóta eltelt másfél évben eljutott odáig, hogy most már harmonizált kereskedelmi szabályozást szeretne az EU-val.

A volt külügyminiszter alsóházi beszédét feszült várakozás előzte meg, mivel sokan párhuzamot vontak a mostani helyzet és Geoffrey Howe néhai külügyminiszter 28 évvel ezelőtti lemondása között. Howe, aki Margaret Thatcher külügyminisztere volt, 1990 novemberében, Thatcher Európa-politikáját rendkívül erőteljesen bíráló, azóta is rendszeresen idézett, mára a brit politikatörténet egyik meghatározó epizódjaként számon tartott alsóházi felszólalásában bejelentette lemondását.

Az általános elemzői konszenzus szerint ez indította el azt a politikai láncreakciót, amely néhány héttel később Margaret Thatcher bukásához vezetett.

Johnson azonban szerdai beszédében nem tett utalást arra, hogy Theresa May távozását kívánná, sőt kijelentette: szerinte May alkalmas arra, hogy „nagyszerű Brexitre vezesse” az Egyesült Királyságot.

Ettől függetlenül folyamatosak a találgatások arról, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának elégedetlen tagja kezdeményezik-e a vezetőváltási folyamat elindítását, bár az kétségesnek tűnik, hogy ehhez meglenne-e a kellő alsóházi támogatottság, és a parlament a jövő héten nyári szünetre vonul.