Fotó: MTI, archív, illusztráció
Fotó: MTI, archív, illusztráció
Hirdetés

Két nappal korábban Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője is arra figyelmeztette a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha – az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve – a PNL a parlament megkerülésével módosítaná a választójogot.

A szociáldemokraták és az RMDSZ szavazatai elegendőek lennének a kormány megbuktatásához.

Romániában a kisebb román pártok és főleg a PNL legfőbb szövetségesének számító jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sürgetik a visszatérést a kétfordulós polgármester-választáshoz, mondván, hogy e nélkül nem lehet eltávolítani a hatalomból a PSD-t, amely októberig kormányon volt Romániában. Álláspontjuk szerint ugyanis a hatályos egyfordulós választási rendszer a tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvez, márpedig jelenleg a – legnagyobb szervezeti hálóval és csaknem félmilliós tagsággal rendelkező – PSD-nek van a legtöbb polgármestere.

A PSD polgármesterei és megyei önkormányzati vezetői révén tudja mozgósítani választóit a parlamenti választásokon is, tehát a kétfordulós polgármester-választás bevezetésén múlhat az, hogy sikerül-e hosszabb időre ellenzékbe küldeni a PSD-t, vagy egy év múlva ismét megerősödve tér majd vissza a hatalomba – érvel az USR.

A módosítást az RMDSZ is ellenzi, mert becslése szerint mintegy 20 százalékkal csökkenne a magyar polgármesterek száma Erdélyben, ha egy második fordulóban a román pártok ismét összefoghatnának az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben.

Korodi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy alkotmánybírósági határozat is tiltja a választójog módosítását kevesebb mint egy évvel a választások előtt.

Romániában a kormánynak két alkotmányos eszköze is van arra, hogy a hosszas parlamenti vitákat mellőzve vagy megelőzve, gyakorlatilag azonnal hatályba léptessen törvényeket. A sürgősségi kormányrendeleteket később vitatja meg – és erősíti meg, módosítja, vagy helyezi hatályon kívül – a parlament. A kormányzati felelősségvállalással előterjesztett törvényeket vagy akár törvénycsomagokat meg sem vitathatja a parlament: azok három napon belül automatikusan hatályba lépnek, amennyiben a törvényhozás nem buktatja meg bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.