Megélénkülhet az együttműködés az amerikai kormány és a Soros-szervezetek között
Várható-e fordulat a magyar-amerikai kapcsolatokban? Létezik-e Trump nélküli trumpizmus? Az Antifa és a BLM-mozgalom győztesnek érezheti magát, ha Joe Biden lesz az amerikai elnök? Magyarics Tamás külpolitikai szakértővel, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.
– Úgy tűnik, hogy sokakban él bizonyos aggodalom vagy remény azzal kapcsolatban, hogy mégsem Joe Biden lesz Amerika következő elnöke. Van jogi lehetőség arra, hogy meggátolják a beiktatását?
– Elméleti lehetőség van erre. Amennyiben a képviselőházban és a szenátusban legalább egy-egy képviselő és szenátor nem fogadja el egy adott állam elektori szavazatait, akkor a két háznak kell szavaznia arról, hogy helyt ad-e az óvásnak vagy nem. Ha mind a két házban többséget kap a vétó, akkor annak az államnak az elektori szavazatait érvénytelenítik. A képviselőházban azonban demokrata többség van, kizártnak tartom, hogy egy ilyen eljárás sikerrel járjon.
– A remények és aggodalmak kérdése azért is merült fel, mert a magyar ellenzék láthatóan megmentőként tekint Joe Bidenre, a jobboldalon ezzel szemben arra számítanak, hogy sokkal barátságtalanabb lesz az új elnöki adminisztráció a magyar kormánnyal szemben. Jogos a jobboldal aggodalma és a baloldal lelkesedése?
– Tulajdonképpen mindkét oldal racionálisan méri fel a helyzetet. Ezzel együtt az is igaz, hogy a Biden-kormányzat számára nem Magyarország lesz a legfontosabb kérdés. A vírus elleni küzdelem, a gazdaság újraindítása, illetve egy sor egyéb belpolitikai nehézség köti majd le az új vezetés energiáit. A Demokrata Párt szélsőbaloldali szárnya is jelentős nyomást helyez majd a Biden-adminisztrációra, nélkülük nem nyerték volna meg a választásokat, be fogják nyújtani a számlát. Az egészségügy reformját, a megengedőbb bevándorláspolitikát, a zöldpolitikai ígéreteket számon fogják kérni az elnökön.
Azzal azonban kalkulálni lehet, hogy külpolitikai téren a Biden-adminisztráció visszatér az úgynevezett liberális internacionalista megközelítéshez. A nemzetközi szervezetekben nagyobb szerepet fog vállalni Amerika, az EU-val is szorosabb kapcsolatot fognak kialakítani, ami Magyarországot is érintheti. A Joe Biden mögött álló liberális tanácsadók az úgynevezett föderális Európát támogatják a nemzetek Európájával szemben.
Oroszországgal szemben is erősebb fellépést ígértek a demokraták, várhatóan nagyobb támogatást nyújtanak majd Ukrajnának. Magyarország ebben a kérdésben szintén megjelenik majd, hiszen a magyar álláspont egyértelmű a kárpátaljai magyar kisebbség elleni ukrán fellépéssel kapcsolatban. A Biden-adminisztráció valószínűleg nem nézi majd jó szemmel, ha Magyarország továbbra is gátolja Ukrajna euroatlanti csatlakozását. Az amerikaiak megpróbálnak majd nyomást gyakorolnak a magyar kormányra, hogy legyenek engedékenyebbek Ukrajnával szemben. Többek között ilyen kérdések miatt is nagyon más lesz az új amerikai kormány Magyarország-politikája. A sokat hangoztatott értékek miatt is ütközés várható. Talán már idén létrejön egy „demokráciák csúcstalálkozója”, ahol valószínűleg megpróbálják pellengérre állítani azokat az országokat, amelyek nem felelnek meg a Biden-adminisztráció szerinti demokrácia-felfogás kritériumainak.
– Korábban is volt arra példa, hogy egy térségünkkel foglalkozó „referens” veszi kézbe a demokratáknak nem tetsző kormányok megdolgozását, az elnöknek csak alá kell írnia az elé kerülő dokumentumokat.
– Ez valóban elképzelhető. Egy Magyarországhoz hasonló méretű országgal nem elnöki szinten foglalkoznak, a külügyminisztériumban vagy a Nemzetbiztonsági Tanácsban dolgozó kinevezettek, a Közép-Európáért, Eurázsiáért felelős tisztviselők végzik majd el a feladatot. Hogy ez valóban így lesz-e, azt nem lehet megjósolni, illetve sok múlik azon, hogy ki kerül adott esetben egy ilyen pozícióba.
Nem tartom kizártnak, hogy megnő a nyomás a magyar kormányzaton, nagyobb támogatást kapnak az úgynevezett NGO-k, megélénkülhet az együttműködés az amerikai kormány és Soros György szervezetei között. Ez azért is valószínű, mert Soros György a demokraták egyik legnagyobb támogatója. És nemcsak pénzügyi támogatásról van szó ebben az esetben, hanem a Soros-féle NGO-k sokszor az amerikai kormányzattal együttműködve befolyásolnak bizonyos politikákat külföldön.
Ezzel együtt azt sem szabad elfelejteni, hogy a védelmi minisztériumban a jövőben is jó lehet Magyarország megítélése. Megkötöttük a védelmi együttműködési szerződést, közelítünk a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetéshez. A gazdasági együttműködés is zavartalan, Amerika az egyik legnagyobb befektető az országban.
– Úgy tűnik, hogy az amerikai belpolitikában is jelentős fordulatok várhatóak. Néhány hete arról lehetett hallani, hogy 11 millió bevándorlónak ad állampolgárságot Joe Biden, ha beiktatják. Egy ilyen lépés jelentősen megváltoztathatja az erőviszonyokat a demokraták javára.
– Egyáltalán nem biztos, hogy az új állampolgárok mind demokrata szavazók lesznek. Ott van Florida példája, ahol a venezuelai bevándorlók a republikánusokra szavaztak, mert azok inkább kommunistaellenesek, mint a demokraták. Az sem mindegy, hogy hol telepszenek le vagy hol élnek nagy számban azok, akik most jutnak amerikai állampolgársághoz. Ha Kaliforniában, New Yorkban vagy Massachusettsben élnek ezek az emberek, ahol a demokrata jelölt amúgy is mindig viszi a szavazatok többségét, akkor nem változnak az erőviszonyok az elnökválasztáson. Az úgynevezett csatatér államokban lenne jelentősége nagyobb számú bevándorló hátterű szavazónak.
– A BLM-mozgalomnak és a különböző Antifa csoportoknak jelentős részük volt a Trump elleni tüntetésekben. Ők is győztek, részesülnek a sikerből? Mit kezd velük a demokrata vezetés?
– Az Antifa mint anarchista jellegű, antikapitalista csoport még a demokrata pártnak sem elfogadható, bár vitathatatlan, hogy bizonyos mértékben hasznos politikai szerepet játszottak számukra a kampány alatt. A BLM esetében más a helyzet. Egy igazságügyi reformra lehet számítani, amit azok a kimutatások indokolnak, amely alapján az látszik, hogy azonos bűncselekményért hosszabb börtönbüntetéssel járó ítéleteket kapnak a feketék, mint a fehérek. Persze az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nincs két teljesen egyforma bűncselekmény, a körülmények nem lehetnek azonosak. A demokraták gesztusokat tesznek majd a BLM-mozgalom megnyugtatására. Előreláthatólag az új kabinet minden eddiginél színesebb lesz, a belügyminiszteri posztra egy indián nőt jelöltek. Azonban a BLM olyan jellegű követeléseit, miszerint a rendőrséget számolják fel, vagy radikálisan csökkentsék a költségvetésüket, a demokraták sem akarják. A rendőrség a vádak ellenére nem csak a fehéreket védi, az intraetnikus erőszak aránya nagyon magas, a rendőrség felszámolásával a fekete közösség nagy bajba kerülne.
– A Demokrata és a Republikánus Párton belül mintha mélyültek volna a törésvonalak. Mit kezdenek a demokraták a szélsőbaloldali frakciójukkal, mi lesz a Republikánus Párttal Trump után?
– Mindkét nagy párt úgynevezett esernyőpárt, olyanok, mint az európai néppártok. A republikánus táboron belül meg lehet találni az értékkonzervatívokat, a külpolitikai héjákat, a fiskális konzervatívokat, a Trump-hívőket és a moderáltabb republikánusokat. A Demokrata Párt legalább ennyire megosztott, a szélsőbaltól a balközépig minden formáció helyet kap benne. A pártvezetés azonban jól tudja, hogy amit a radikálisok képviselnek, az nagyon távol áll az amerikai mainstreamtől, a társadalmi többség ugyanis kicsit jobbra van a középtől. A szélsőbal nélkül azonban a demokraták nem győzhetik le a republikánusokat. A SQUAD- (Ayanna Pressley, Ilhan Omar, Alexandria Ocasio-Cortez, Rashida Tlaib) és a Bernie Sanders-féle irányvonal sokkal radikálisabb, mint a demokrata fősodor. Nagy publicitást kapnak, hangosak, de nem ők fogják meghatározni az irányvonalat. Amerikában úgy szokott történni, hogy jobbról vagy balról indul egy jelölt, de középről kormányoz. A republikánus oldal számára az a legfontosabb kérdés a választási vereség után, hogy lesz-e Trump nélküli trumpiznus.
Donald Trump a republikánus párton belül nagy támogatottságnak örvendhetett, elvitathatatlan eredmény, hogy tízmillióval tudta növelni a szavazói táborát.
Ha Trump kivonul a politikából, akkor a Republikánus Párton belül keresnek egy kevésbé megosztó jelöltet, aki nem riasztja el azokat a társadalmi csoportokat, akik nélkül nem lehet választást nyerni. Azonban megerősödhetnek azok a csoportok, amelyek a trumpizmus bizonyos elemeit meg akarják őrizni a jövőben is, erre vannak jelöltek már most is.
