A Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) „hét légtérkorlátozási zónát hozott létre a Tajvannal szemben fekvő két kínai tartomány, Csöcsiang és Fucsien keleti régióiban” – írta közleményében a tajvani védelmi minisztérium. Ezek a korlátozások – tette hozzá a tárca – hétfőtől szerdáig lesznek érvényben.

Hirdetés

Tajpej azt is bejelentette, hogy kínai hadihajókat és a parti őrség hajóit észlelték a Tajvani-szoros közelében és a Csendes-óceánon.

A tajvani hatóságok válaszul bejelentették, hogy „harckészültségi manővereket” tartanak, és megemelt készültségbe helyezik fegyveres erőiket.

A tajvani védelmi minisztérium közleményében azt írta, hogy „a harckészültségi manőverek figyelembe veszik az ellenséges fenyegetéseket, az időjárási körülményeket és a taktikai helyzetet”.

Korábban írtuk

Peking ugyanebben az összefüggésben kijelentette, hogy „határozottan meg kívánja védeni nemzeti szuverenitását és területi integritását”, Tajvant pedig ismételten Kína „elidegeníthetetlen” részének nevezte.

Laj Csing-tö tajvani elnök a múlt héten érkezett vissza csendes-óceáni körútjáról, ez volt az első külföldi látogatása májusi hivatalba lépése óta. Peking határozottan elítélte a körutat, mert ellenez minden hivatalos kapcsolatot Tajpej és más kormányok között. Laj az Egyesült Államok két területére, Hawaiira és Guamra is elutazott, ahol több stratégiai fontosságú katonai támaszpont található. A tajvani elnök útján telefonon beszélt az amerikai képviselőház elnökével, Mike Johnsonnal is, amire válaszul Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy „ne küldjön több rossz jelzést” a „tajvani függetlenségi erőknek”. Egyben óva intette Tajvant minden olyan kísérlettől, amely „az Egyesült Államok segítségével a függetlenségre törekszik”, mondván, hogy ez „elkerülhetetlenül kudarcot vallana”.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta még nem sikerült újraegyesítenie területének többi részével. Többször értésre adta, hogy ennek érdekében nem zárja ki az erő alkalmazását sem.