Fotó: Wikimedia Commons/Institute of National Remembrance Archive (szerk.)
Hirdetés

Stefan Michnik kedden hunyt el a pennsylvaniai Gettysburgben. „Testvérem sokat szenvedett miattam, bár nem az én hibámból” – írta a gyászhírben Adam Michnik.

Stefan Michnik az 1968 márciusában elkezdődött zsidóüldözés elől emigrált Svédországba. Ennek előzménye, hogy 1968 márciusában diáktüntetések voltak a kommunista diktatúra ellen, amelyeket a hatalom cionistának minősített. A diáktüntetések egyik főszereplője Adam Michnik volt.

Lengyelország 2018-ban adott ki elfogatóparancsot az emberiesség elleni bűntettek elkövetésével vádolt Stefan Michnik ellen, Svédország 2019-ben elutasította ezt azzal érvelve, hogy a gyanúsított svéd állampolgár, és a neki tulajdonított tettek elévültek.

Stefan Michnik élete végéig lengyel állampolgár is volt.

Korábban írtuk

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészi tagozata 93 pontban helyezte vád alá Michniket, ezek szerint az emberiesség elleni bűntetteket 1952-1953-ban követte el, amikor a varsói katonai kerületi törvényszék bírájaként halál-, illetve börtönbüntetést előíró ítéleteket hozott a második világháború alatt és az ezt követő években a német és a szovjet megszállás ellen harcoló lengyel katonák ellen.

Michnikre a vádirat alapján életfogytig tartó börtönbüntetés is kiszabható lett volna.

Halálhírére reagálva Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes a Twitteren azt írta: az, hogy a vérbíró büntetlen maradt, „az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek szégyenletes megtagadását jelenti”.

Utalva a kiadatási kérelem svéd elutasítására, Szynkowski vel Sek hozzátette: erre az ügyre emlékeztetni fogja a svéd politikusokat, „akárhányszor valaki közülük kioktatná (Lengyelországot) a jogállamiság miatt”.