Theresa May brit kormányfő nyitottnak mutatkozott az országa uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására – közölték bennfentes források a szerdán kezdődött brüsszeli EU-csúcs nyitónapját követően.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A szerdai tárgyalás teljes egészében a Brexitről szólt, mivel elvileg most kellett volna megállapodni a brit kiválás feltételeiről, de ez nem sikerült.

A találkozó megnyitását követően a brit miniszterelnök beszélt mintegy 15 percen keresztül, üdvözölte az előrehaladást, úgy vélekedett, hogy közel az egyezség, s kijelentette, kész megfontolni az átmeneti időszak kiterjesztéséről szóló javaslatot.

Theresa May azt hangoztatta beszédében, hogy a feleknek „bátorságot, bizalmat és vezető szerepet” kell mutatniuk a fennmaradó vitás kérdések rendezése érdekében. Méltatta az eddigi eredményeket, illetve az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti köteléket.

Ismételten leszögezte, hogy kreatív megoldásra van szükség a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldásához, olyan „működőképes” biztosítékra, amely garantálja a nyitott határokat Írország és Észak-Írország között.

A bennmaradó országok vezetői közül állítólag senki nem szólalt fel a brit miniszterelnök értékelése után, amelyet követően immár Theresa May nélkül, huszonhetes körben folytatódott az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével. A résztvevők egy magas rangú uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy az intenzív tárgyalások ellenére nem elég az eddigi előrehaladás előrelépés egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet novemberi összehívásához.

A névtelenséget kérő diplomata rámutatott: a huszonhetek az egyeztetések folytatására szólítottak fel, azonban egyelőre nem terveznek rendkívüli csúcsot november közepére, erre csak áttörés esetén fog sor kerülni. Michel Barnier-t ugyanakkor támogatásukról biztosították – tette hozzá.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint May „tartalmilag semmi lényegesen újat” nem mondott, a „testbeszéde azonban a korábbiaknál pozitívabb volt”.

A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír „pótmegoldás” alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a kemény határok visszaállításának megakadályozása érdekében.

Egy brit illetékes szerint ugyanakkor a hosszabbítás „nem old meg semmit, ettől még az Egyesült Királyságnak alá kéne írnia az ír-északír határellenőrzés ügyében kidolgozott vészmegoldást, amelyhez az EU ragaszkodik”.