Megjelent Hszi Csin-ping kínai elnök könyvének magyar fordítása

A Kína kormányzásáról (Governance of China – 习近平谈治国理政) egy többkötetes gyűjtemény Hszi Csin-ping elnök beszédeiből, interjúiból, vezércikkeiből és más írásaiból, átfogó képet ad a modern Kína politikai filozófiájáról, kormányzási elveiről és fejlődési irányairól. A könyv betekintést nyújt abba a gondolkodásmódba, amely a 21. századi Kína gazdasági, társadalmi és diplomáciai stratégiáját meghatározza, és egyben fontos forrás mindazok számára, akik meg szeretnék érteni, miként látja Kína saját szerepét a globális világrendben. Az ötödik kötetnél tartó gyűjtemény eddig 43 nyelven jelent meg.

A Kína kormányzásáról második kötetének magyar nyelvű megjelenése, amit az Eurázsia Központ gondozott, a két ország közötti kulturális és tudományos együttműködés új szintjét képviseli. Az Eurázsia Központ elkötelezett aziránt, hogy a két ország közötti tudományos és kulturális párbeszédet tovább erősítse, hozzájárulva a konnektivitás stratégiájának sikeréhez.

„A nyitottság a mai Kína egyik legfontosabb ismertetőjegye, Peking kölcsönösen előnyös, win-win együttműködésre törekszik a világ országaival. Ha a világ jól fejlődik, Kína is jól jár, ha Kína jól fejlődik, a világ is jobb lesz” – fogalmazott beszédében Yu Yingfu, a Kínai Nemzetközi Kommunikációs Csoport elnökhelyettese. Hangsúlyozta: a magyar–kínai kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak.

„A Kína kormányzásáról segít megérteni miben rejlik Kína sikere, olyan gondolkodásmódot tár elénk, ami meghatározta az elmúlt évtizedben Kína fejlődését, társadalmi átalakulását és nemzetközi szerepvállalását” – mondta Fazekas Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Hozzátette, a könyv magyar nyelvű megjelenése a kölcsönös nyitottság, megértés és párbeszéd szimbóluma. A politikus szerint Hszi Csin-ping elnök gondolatai hazánk számára is fontos tanulságokkal szolgálnak, hiszen olyan kérdésekre keresi választ, hogy miként lehet egyszerre érvényesíteni a modernizációt, a hagyományok tiszteletét, a nemzeti szuverenitást és a nemzetközi kötelezettségeket. Fazekas Sándor rámutatott, egy nemzet csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távú célokat fogalmaz meg és kitartó munkával törekszik azok megvalósítására. Mint mondta, a kínai elnök szerint „a fejlődés nem a múlt megtagadása, hanem annak folytatása más formában”, ez pedig hozzánk magyarokhoz is közel áll.

Gong Tao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete kiemelte, hogy Kína folyamatosan fejleszti a demokratikus népi részvételt a döntéshozatalban, hiszen az a célja, hogy mindenki részesüljön a fejlődésből és a sikerből. Emlékeztetett, országa a történelemben példátlan szegénységfelszámolási programot hajtott végre, több mint 800 ezer kínai emelkedett ki a szegénységből. A nagykövet kulcskérdésnek nevezte, hogy egy ország saját erejére támaszkodva tudjon megerősödni és ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem létezik egyetlen, minden országra alkalmazható kormányzási minta. Hszi Csin-ping elnök könyvének tanulságai közt említette továbbá az innováció fontosságát, valamint a magas szintű nyitottságot a világra.

„A Kína kormányzásáról című kötet kulcs Kína megértéséhez, bepillantást nyújt abba a gondolkodásmódba, amely a 21. századi Kína gazdasági, társadalmi és diplomáciai stratégiáját formálja. Ez a könyv mindazok számára fontos forrás, akik meg akarják érteni, hogyan látja Kína saját szerepét a globális világrendben, és milyen értékek mentén kívánja alakítani a jövőt” – hangsúlyozta beszédében Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, Magyarország korábbi sanghaji főkonzulja. „Ma, amikor a világ fokozatosan egy új, multipoláris világrend felé halad, különösen fontos, hogy a párbeszédet ne sztereotípiák, hanem a valós megértés és kölcsönös tisztelet vezérelje” – hívta fel a figyelmet a könyv magyarországi kiadójának vezetője.

Az ünnepélyes könyvbemutatót követően szemináriumot tartottak, ahol felszólalt Ma Rujun, a kínai az Idegen Nyelvek Kiadójának általános főigazgató-helyettese, Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke, Jin Hao, a Budapesti Kínai Kulturális Központ igazgatója, Gerencsér Judit, az Országos Széchényi Könyvtár ideiglenes főigazgatója, Hamar Imre akadémikus, az ELTE rektorhelyettese és a budapesti Konfuciusz Intézet igazgatója, valamint Wang Zhijiang, a Pécsi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének kínai igazgatója.