Megkezdődött a török hadművelet Északkelet-Szíriában
Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette szerdán, hogy megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetséges milíciája közös hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen.
A török államfő a Twitter közösségi portálon azt írta, hogy a beavatkozás a Béke Forrása (Baris Pinari) fedőnevet kapta.
Ezzel párhuzamosan az NTV török hírtelevízió először arról számolt be, hogy több nagyobb robbanás rázta meg a délkelet-törökországi Ceylanpinarral szemben, a határ szíriai oldalán fekvő Rász-el-Ain városát. Az NTV szerint a tüzérség és a légierő adott le lövéseket kurd célpontokra, ahonnan a helyszíni felvételek alapján füstfelhők láthatók. Szárazföldi csapatok egyelőre nem léptek Szíria területére az NTV szerint.
Ezzel kapcsolatban egyelőre hivatalos tájékoztatást nem adtak. A török védelmi minisztérium csak annyit közölt, hogy a hadművelet helyi idő szerint 16 órakor indult meg. A tárca hozzátette: 14 órakor tájékoztatták az Egyesült Államokat, Oroszország, Németországot, Franciaországot, a NATO-t és az ENSZ-t a beavatkozásról.
Az Anadolu török állami hírügynökség azt jelentette, hogy 120 kilométerrel nyugatabbra, a délkelet-törökországi Akcakaléval szemben található Tell-Abjadot is lőni kezdte a tüzérség. Az Anadolu szintén közölte, hogy nagy a forgalom a közeli Diyarbakir légitámaszpontján, ahol egymás után szállnak fel és le a harci repülőgépek.
Később az állami hírügynökség azt is ismertette, hogy két aknagránát esett Ceylanpinarra Szíria felől, de az incidensnek nincs sebesültje.
A Habertürk tekintélyes török hírportál arról írt, hogy a török külügyminisztérium tájékoztatás céljából bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét.
Erdogan Twitter-üzenetében kifejtette: a hadművelet célja a béke megteremtése a térségben, valamint annak a „terrorfolyosónak” a megsemmisítése, amelyet Törökország déli határa mentén próbáltak létrehozni. Rámutatott: Törökország biztonsági övezet hoz létre a térségben, így biztosítva a szíriai menekültek hazatérését. A török elnök azt is leszögezte, hogy Ankara megőrzi Szíria területi integritását és kimenti a helyieket a terrorizmus „karmából”.
Erdogan a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milíciát nevezte meg Ankara szíriai szövetségeseként, amely a múlt héten jött létre Északnyugat-Szíriában a törökbarát Nemzeti Felszabadítási Front (NLF), valamint a Nemzeti Hadsereg (NA) nevű ernyőszervezetek egyesüléséből.
Törökország korábban Északnyugat-Szíriában már két hadműveletet is végrehajtott.
Törökország ezúttal Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd vezetésű szíriai ernyőszervezet ellen indított katonai beavatkozást. A kurd fegyveres koalíció mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát. Az SDF gerincét az a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia alkotja, amely Washington legszorosabb helyi szövetségese volt az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harcban, ám Ankara szerint Törökország számára az YPG biztonsági fenyegetést jelent, mert ez az erő a szíriai szövetségese a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak. A PKK-t nemcsak Törökország, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán korábban hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai biztosítják a jogot a beavatkozásra.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen azzal, ahogy az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakítása halad, és ezért rövid időn belül saját hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel „hátba szúrta” szövetségeseit. Donald Trump amerikai elnök később leszögezte, hogy Washington nem hagyja sorsukra a kurdokat, és azzal fenyegette meg Törökországot, hogy elpusztítja gazdaságát.
Törökországban csaknem 3,7 millió szíriai menekült él. Ankara a harcok után létrehozandó biztonsági övezetbe tervei szerint legalább egymillió szíriait telepítene vissza.
Juncker: az EU a hadművelet leállítására szólítja fel Törökországot
Jean-Claude Juncker önmérsékletre intett a harcokkal kapcsolatban, és hangsúlyozta a civil lakosság védelmének jelentőségét. A politikus hangsúlyozta, hogy amennyiben Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását, amelyet Törökország a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres ernyőszervezettől megtisztított területeken hozna létre.
A Béke Forrása fedőnevű hadművelet elsősorban az SDF gerincét adó Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveres csoport ellen irányul a török tájékoztatás szerint, az ankarai kormány ugyanis biztonsági kockázatként tekint a délkeleti határán jelenlévő milíciára. Ezzel kapcsolatban Juncker azt mondta, az EU elismeri, hogy Törökországnak biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán, de ha Törökország nem tesz eleget a felszólításnak, ne várja el, hogy az unió anyagilag hozzájáruljanak az ország biztonságához.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében egyebek mellett hangsúlyozta, a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint nehezítik az ENSZ által irányított politikai folyamat kilátásait a béke elérésére.
Kijelentette, az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam elleni harcban élért katonai sikereit. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, nemzetközi és az európai biztonságra.
Mint közölte, nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) támasztotta nemzetközi kritériumoknak. Az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják – tette hozzá.
Törökország biztonsági aggályait politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, nem pedig katonai fellépéssel – húzta alá Mogherini.
