Megmenti-e a végső pusztulástól Svédországot a jobboldal?
Jobboldali fordulatot hozott a vasárnapi parlamenti választás Svédországban, de egyre többen teszik fel azt a kérdést, hogy van-e visszaút abból a helyzetből, amibe a skandináv állam sodródott az elmúlt években a korlátlan illegális bevándorlás miatt.A svéd bűnözési ráták az egekben vannak, az oktatási rendszer szegregálódik, ráadásul egy iszlamista párt is nagyon megerősödött a no-go zónákban. Nem lesz könnyű dolga a következő jobboldali kabinetnek, mivel a többségük is meglehetősen törékeny – számol be az Origo.
Bejelentette lemondását szerda este Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget. Az 55 éves Magdalena Andersson 2021. november végén lépett hivatalba az ország történelmének első női miniszterelnökeként.
Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője a jobboldal jelöltje a miniszterelnöki tisztségre. „Elkezdem most a munkát az új kormány megalakítása érdekében, amely képes lesz megoldani a dolgokat, amely egész Svédország és minden állampolgár kormánya lesz” – mondta Kristersson.
A jobbközép Mérsékelt Párt, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) és a Liberálisok korábban egy képviselői hellyel vezettek a vasárnapi választásokon, de a legújabb eredmények szerint várhatóan 176 képviselői helyük lesz a 349 fős svéd parlamentben. A baloldali pártszövetség 173 képviselői helyre számíthat.
Ők a valódi nyertesek
A brit konzervatív portál, az Unheard elemzése szerint a voksolás igazi győztesei a bevándorlásellenes Svéd Demokraták lettek. Az alakulat a szavazatok 20,6 százalékát szerezte meg, és 11 mandátumot nyert 2018-hoz képest. Míg korábban a hagyományos jobbközép pártok – a Mérsékeltek a Kereszténydemokratákkal együtt – elzárkóztak attól, hogy szövetséget kössenek az SD-vel, addig idén már beleegyeztek ebbe.
Figyelemre méltó, hogy most megszűnt a Svéd Demokraták körüli „vesztegzár”. Az egykor rasszistának és idegengyűlölőnek minősített, keményvonalas nacionalista és bevándorlásellenes programja miatt az SD népszerűsége túl nagy lett mostanra ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni őket. De miközben a svéd jobboldali pártok most már hajlandóak szövetséget kötni az SD-vel, a kérdés, amellyel Jimmie Åkesson pártja ismertté vált, még mindig tabunak számít ahhoz, hogy megvitassák.
Besült az energia- és oktatási fegyver
Az Unheard elemzése szerint először is, a rivális pártok megpróbálták ezt a választást „energiaválasztásként” beállítani a villamosenergia-árak szárnyalása és a rekordmagas gázárak miatt. A baloldali kormány Putyint hibáztatta, ami részben igaz is, hiszen ő korlátozta az Európába irányuló gázexportot. A jobboldali blokk ebben egyetértett, de arra hivatkozott, hogy négy atomreaktort politikai döntések miatt idő előtt bezártak. Ha ezek még mindig működnének, akkor az ársokk sokkal kisebb lett volna. Az elemzés szerint azonban nem ez befolyásolta a választást.
Érdekesség, hogy a baloldal megpróbált az oktatásról beszélni. Gyorsan kiderült azonban az, hogy amikor az újonnan érkezett bevándorlók vagy a mostani gettóközeli területekről („hátrányos helyzetű területek”, ahogy eufemisztikusan nevezik őket Svédországban) származó tanulók aránya egy bizonyos pont fölé emelkedik, a svéd szülők egyszerűen kiveszik a gyerekeiket az adott iskolából. Ez a jelenség és az erről való beszéd szintén a jobboldalt erősítette.
A teljes cikk elolvasható az Origo oldalán, IDE kattintva!
