A „Világhírű magyarok – a trianoni múlt, schengeni jövő” címet viselő kiállítás legfőbb üzenete, hogy a határok változásától független a közösségek anyanyelve és a nemzeti identitása, továbbá hogy a nemzetek békés együttélésének záloga egy olyan Európa megteremtése, ahol az anyanyelven való gondolkodás, tanulás, alkotás elfogadása és támogatása biztosított.

Gál Kinga megnyitó beszédében emlékeztetett a Trianoni békeszerződés ejtette sebekre, melynek következményeként Magyarország területének több mint kétharmadát, polgárainak pedig több mint felét veszítette el. A néppárti politikus kiemelte, hogy a példátlan döntés Európa számban legnagyobb nemzeti, tradicionális kisebbségét teremtette meg, a máig milliós lélekszámú kárpát-medencei magyar kisebbséget. Gál Kinga szerint, bár sokáig úgy tűnt, hogy ez a 90 éve ejtett történelmi seb gyógyíthatatlan, a térség európai uniós integrációja és ezen államoknak a schengeni-övezethez történő csatlakozása lehetőséget nyújt Trianon örökségének kezeléséhez. „Ma már tudjuk: az új Európa eszméje, a Schengeni szerződés nyitotta új perspektíva közös akaratunkkal része lehet a megoldásnak és jelentős közös erőforrásunk lehet” – hívta fel a figyelmet a kiállítás védnöke.

Gál Kinga beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállításon olyan világhírű művészek, tudósok, feltalálók kerülnek bemutatásra, akik magyarként lettek ismertek a világ számára, s akiknek újításait sok esetben nap, mint nap használjuk. „Olyan emberek találmányait mutatjuk be, akik magukat magyarnak vallották, függetlenül attól, hogy születési helyük a mai Magyarország területén kívül esik. Ezek a világhírű magyarok személyes példájukkal már bizonyították, hogy a legfontosabb közös értékeink, a kultúra, a tudomány, a művészet sohasem ismertek határokat. A kiállítás üzenete, hogy a határok bár változhattak, az identitás, az anyanyelvhasználat ettől független” – emelte ki Gál Kinga.

A néppárti politikus reményét fejezte ki, hogy az európai intézmények azon értékek megerősödését is igyekeznek elősegíteni, amelyek lehetővé teszik a hagyományos nemzeti közösségek egymás melletti fejlődését, egymás tiszteletben tartását, így az anyanyelv-használat, a kisebbségi nemzet történelmének, kultúrájának és hagyományainak elfogadását. „Hadd kívánjak mindannyiunknak egy olyan közös Európát, ahol szabadon lehet emlékezni a legfájdalmasabb történelmi pillanatokra is, és ahol a tanulás, az alkotás, a tehetség és az anyanyelven való gondolkodás tisztelete nem ismer határokat! Ez a közös jövünk záloga!” – zárta megnyitó beszédét Gál Kinga.

Bauer Edit felvidéki európai parlamenti képviselő beszédében szülőfalujának, Somorja példáján – amely utóbbi egy évszázadban öt különböző országhoz tartozott – keresztül világított rá a történelem viharos sorsfordulataira. A néppárti politikus kiemelte: „Az Európai Unió alapító atyái megtanulták, hogy Európa jövője a közös értékek megőrzésében rejlik, egy olyan Európa megteremtésében, ami a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik”.

Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy kilenc évtizeddel a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája után tartozunk azzal, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenézzünk, és – ahogy azt neves költőnk, József Attila írta – „a múltat bevalljuk” és „rendezzük végre közös dolgainkat”. A néppárti politikus kiemelte: „Mi nem revansizmust – hanem békét és testvéri együttműködést szeretnénk Európában”.

Joseph Daul, az európai parlament néppárti képviselőcsoportjának vezetője beszédében Magyarország modern történelmének legmeghatározóbb eseményének nevezte a Trianoni békeszerződés aláírását. „A történelem folyamán, különösképpen az elmúlt évszázadban, Európa országainak komoly veszteségeket és tragédiákat kellett elszenvedniük. Mi, akik minden nap az egyesült, stabil és békés Európáért dolgozunk, nem felejthetjük el ezt” – emlékeztetett. Joseph Daul beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállításon bemutatott kiemelkedő egyéniségek mindazon értékek képviselői, előfutárai voltak, amely értékek képviseletéért és erősítéséért ma az európai politikusok dolgoznak. A frakcióvezető szintén kiemelte, hogy az Európai Unió vívmányainak köszönhetően a régebben sokszor zárt határok ma már szabadon átjárhatóak.

* * *

A kiállítás az Európai Parlament brüsszeli épületében egész héten megtekinthető. A kiállításon bemutatott személyek: Márai Sándor – író, újságíró; Jedlik Ányos – természettudós, feltaláló, bencés szerzetes; Kempelen Farkas – a sakkgép és a beszélőgép megalkotója; Petzval József – távcső; Bartók Béla – 20. század egyik zeneóriása; Körösi Csoma Sándor – nyelvész; Bólyai János – matematikus, „geometria Kopernikusza”; Irinyi János – a zajtalan gyufa feltalálója; Liszt Ferenc – a 19. század egyik legjelentősebb zeneszerzője; Munkácsy Mihály – a 19. század festőfejedelme; Déri Miksa – mérnök, feltaláló, transzformátor; Puskás Tivadar – a telefonközpont és a telefonhíradó feltalálója; Gábor Dénes – Nobel díjas fizikus a holográfiai módszer felfedezéséért; Neumann János – a számítógép működési elvének kidolgozója; Ifj. Rubik Ernő – minden idők legsikeresebb játéktervezője; Szent-Györgyi Albert – Nobel-díjas biokémikus